Visszhang: könyv

Mika Tillensen: Rio-dalom Brazíliában

Visszhang

A történet főszereplője az 55 éves kiöregedett brazil szappanoperasztár, Juan Sanchez de la Rosa.

Miután felmondanak neki a Forró ölelések című sorozatnál, épp értelmet igyekszik találni életének. Próbálkozik forgatókönyv- és horoszkópírással, de fellép még a Brazil Nemzeti Lovas Színházban is, ahol a lovak a nézőtéren foglalnak helyet. Noha a Sanchez köré szerveződő, hasonló szerencsétlenekből álló, egyre népesebb baráti társaság tagjai mindeközben rengeteget isznak és drogoznak, főszereplőnknek és hűséges vízidisznójának arra is marad ideje, hogy megkeressék az örök ifjúság elixírjét, és ha éppen úgy adódik, rendezzék a Bolsonaro erdőirtásai miatt a brazil kormány és az őserdő tapírjai között kibontakozó, országos kávéhiánnyal fenyegető diplomáciai konfliktust.

Rengeteg hasonló marhaság fér bele a kötet rövid és pörgős fejezeteibe, amelyek olykor a magyar­országi viszonyokra vonatkozó finom utalásoktól sem mentesek: van például egy magyar származású figura, akit „a korrupció intézménye iránt érzett feltétlen alázata” köt össze a brazilokkal. Ezek után már nem is annyira meglepő, hogy az álnéven publikáló szerző maga is magyar (Mikecz Attila).

A regényben a téma- és stílusválasztás ellenére is van valami meseszerű, hasonló módon, ahogy a BoJack Horseman vagy a Rick és Morty c. rajzfilmekben. Mese, felnőtteknek. Sok ugyan benne az agyzsibbasztó poén, de kifejezetten szórakoztató olvasmány.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.