Visszhang: könyv

Monika Baudišová: Gyermektelen

Visszhang

A képregény a meddőségről fekete humorral mutatja be mindazt, ami a termékenységi problémák velejárója lehet.

A szerző a saját tapasztalatait jeleníti meg bánatról, tehetetlenségről, dühről, illetve a várakozásról, a reményről és az újrakezdésről is szóbuborékok, köztes szövegek, valamint rajzok segítségével. Több­évnyi sikertelen teherbe esési kísérlet, mesterséges megtermékenyítés és vetélés után egy pszichoterápián találta magát, és annak részeként úgymond spontán keletkezett ez a könyv. Monika tehetetlennek, magányosnak, depressziósnak érezte magát a többévnyi hormonbevitel után, és a könyv rajzolása, írása segített felszínre juttatni az érzéseit, rendszerezni a gondolatait, és ahogy írja, békét kötni a világgal.

Talán ma már nem feltétlenül tabutéma a meddőség, e könyv, épp a választott formája miatt, mégis ritkaságnak számít. A 16 éves kortól ajánlott kötet nem gyerekkönyv, kamaszkortól érdemes kézbe venni, de felnőttként is, mert rendkívüli erejű az érzékenyítő hatása.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.