Visszhang: lemez

Ravel: The Complete Works with Piano / François-Xavier Poizat

Visszhang

Stravinsky nevezte a legprecízebb svájci órásmesternek, de Maurice Ravel rajongói tudják, hogy ennél többről van szó.

Az ő zenéjét sem nevezhetjük egyszerűen impresszionistának, mint Debussyét sem, meg hát ott vannak még a neoklasszicista és a folklorista darabok is.

A zongoraműveit sokan sokféleképpen eljátszották már – belőlük derül ki igazán, hogy homályos maszatolásnak helye nincsen, itt haydni–mozarti kristályosságra van szükség. A 35 éves francia pianista, François-Xavier Poizat idei összkiadás-kiadványa mégis olyan, mintha az összes Ravel-játékost egybegyúrták volna: interpretációja erényei között van Walter Gieseking költőisége, Arturo Benedetti Michelangeli vagy Robert Casadesus klasszikus vonalvezetése, Ránki Dezső finom eleganciája. Ilyesmit nem lehet elérni máshogy, csak ha a játékos tanul az elődeitől. A Miroirs-ciklus hullámzó frázisai, a Gaspard de la nuit fülledt borzongása, a Couperin sírja ritmikus toccatája ráadásul arról árulkodik, hogy Poizat érti és érzi ezt a muzsikát, amely a kor költészetéből, festészetéből és történelmi érzületéből legalább annyit merít, mint zenei hagyományaiból. Kevesen játsszák ilyen ihletetten a G-dúr zongoraverseny lassú tételét – az egyik legszebb francia zenét, amelyet valaha írtak. Mindezt tetézi, hogy a hegedűre és zongorára írt Tzigane és kései Madagaszkári dalok is szerepelnek a hatlemezes gyűjteményben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.