Visszhang: film

Venom 2. – Vérontó

Visszhang

Ha az első Venom-film egy romantikus egymásra találás filmje volt, akkor a második felvonás inkább egy fájdalmas szakításé (és újra egymásra találásé).

Az újságíró Eddie Brock (Tom Hardy) lassan berendezkedett a földönkívüli szimbiótával, Venommal közös életre. Ám a jövevény igazságosztói ambíciói Eddie munkáját és magánéletét is szétzilálják, így az ellentétből hangos szakítás lesz. Venom épp a legrosszabbkor hagyja magára Eddie-t, amikor egy őrült sorozatgyilkos, Cletus Kasady (Woody Harrelson) egy harapás nyomán megfertőződik Brock szimbiótájával. Venom szuperhősi álma végre teljesülhet, hiszen csak ő állíthatja meg elfajzott ivadékát.

 
Részlet a filmből

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.