Visszhang: film

Dűne

  • - kg -
  • 2021. október 27.

Visszhang

Szokás kárhoztatni David Lynch 1984-es Dűnéjét, hogy nem méltó Frank Herbert regényéhez, vagy egyszerűbben, úgy szar, ahogy van.

Maga Lynch sem őriz szép emlékeket, a hosszabb változatról le is vetette a nevét. A másik nagy sci-fi buktát, Ridley Scott Szárnyas fejvadászát legalább az utókor rehabilitálta, de Lynch filmjébe kötelező belerúgni.

Jó alkalom erre, hogy végre itt a készítői szerint legdűnébb Dűne-feldolgozás, melynek megtekintése bizonyára az Arrakison is eseményszámba megy – a homokférgeket állítólag busszal viszik ingyen vetítésekre. Bár sok-sok éve az Ipoly mozi vásznán jól mutattak Lynch barokkos túlzásai, Denis Villeneuve-t ez sem tántorította el attól, hogy halálos komolysággal kövesse a szent herberti sorokat.

 
Részlet a filmből

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.