Visszhang: lemez

Voivod: Morgöth Tales

  • Harci Andor
  • 2023. szeptember 13.

Visszhang

Amikor a 80-as évek hajnalán tinédzserek ezrei fedezték fel világszerte a torzított gitárok varázsát...

... és alapítottak minden ötödik kertvárosi garázsban metálzenekart, többségük a 70-es években megszilárdult irányzatok összeházasításával kísérletezve haladt előre. Kimondottan kevés zenész próbálkozott valami teljesen sajátossal, és közülük még kevesebben csinálják ezt már negyven éve, de a kanadai Voivod közéjük tartozik. Az 1982-ben alapított négytagú zenekar a brit heavy, az akkoriban bimbódzó thrash, a hardcore punk és a harsányabb, kísérletezőbb progresszív rock elemeiből kiindulva hozta létre azt a teljesen egyedi, disszonáns akkordmenetek és váratlan ritmusváltások jellemezte, szögletes megszólalást, ami az évtizedek során – kisebb-nagyobb stiláris kilengések ellenére – a védjegyükké vált. Ez az utánozhatatlan megszólalás elsősorban Denis „Piggy” D’Amour gitáros kreatív megoldásainak volt köszönhető, akivel a Voivod 2003-ban, két évvel a halála előtt vett fel utoljára lemezt.

Ezért is dönthetett úgy a jelenlegi tagság, hogy 40 éves fennállásuk alkalmából Piggy előtt tisztelegve kiadnak egy „saját tribute” albumot. A Morgöth Tales tizenegy dalából kilenc a zenekar első húsz évéből válogat, míg a címadó tizedik szám néhány percbe sűrítve próbálja felidézni a Voivod történetének összes állomását. (Az utolsó dal egy Public Image Ltd-feldolgozás, amely lassúbb tempójával és a túlságosan is Johnny Rottent idéző énekhanggal egyszerűen nem tud szervesen illeszkedni az albumhoz, némileg rontva az összképet.)

Az időrend a lemez elsődleges rendezőelve: a Condemned to the Gallows című dal a zenekar első, stúdióban rögzített hanganyaga, amely akkor sorlemezen nem, csak egy több zenekart bemutató válogatáson jelent meg. Az első lemezt átugorva a Thrashing Rage már a ’86-os Rrröööaaarrr hardcore-ba mártott thrash-metálját idézi, ezt az egy évvel későbbi Killing Technology címadója, a lemez egyértelmű csúcspontja követi.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.