... és alapítottak minden ötödik kertvárosi garázsban metálzenekart, többségük a 70-es években megszilárdult irányzatok összeházasításával kísérletezve haladt előre. Kimondottan kevés zenész próbálkozott valami teljesen sajátossal, és közülük még kevesebben csinálják ezt már negyven éve, de a kanadai Voivod közéjük tartozik. Az 1982-ben alapított négytagú zenekar a brit heavy, az akkoriban bimbódzó thrash, a hardcore punk és a harsányabb, kísérletezőbb progresszív rock elemeiből kiindulva hozta létre azt a teljesen egyedi, disszonáns akkordmenetek és váratlan ritmusváltások jellemezte, szögletes megszólalást, ami az évtizedek során – kisebb-nagyobb stiláris kilengések ellenére – a védjegyükké vált. Ez az utánozhatatlan megszólalás elsősorban Denis „Piggy” D’Amour gitáros kreatív megoldásainak volt köszönhető, akivel a Voivod 2003-ban, két évvel a halála előtt vett fel utoljára lemezt.
Ezért is dönthetett úgy a jelenlegi tagság, hogy 40 éves fennállásuk alkalmából Piggy előtt tisztelegve kiadnak egy „saját tribute” albumot. A Morgöth Tales tizenegy dalából kilenc a zenekar első húsz évéből válogat, míg a címadó tizedik szám néhány percbe sűrítve próbálja felidézni a Voivod történetének összes állomását. (Az utolsó dal egy Public Image Ltd-feldolgozás, amely lassúbb tempójával és a túlságosan is Johnny Rottent idéző énekhanggal egyszerűen nem tud szervesen illeszkedni az albumhoz, némileg rontva az összképet.)
Az időrend a lemez elsődleges rendezőelve: a Condemned to the Gallows című dal a zenekar első, stúdióban rögzített hanganyaga, amely akkor sorlemezen nem, csak egy több zenekart bemutató válogatáson jelent meg. Az első lemezt átugorva a Thrashing Rage már a ’86-os Rrröööaaarrr hardcore-ba mártott thrash-metálját idézi, ezt az egy évvel későbbi Killing Technology címadója, a lemez egyértelmű csúcspontja követi.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
