24 másodperc - Billy Ray: Az utolsó jelentés (film)

  • - bruno -
  • 2007. április 19.

Zene

A napokban érdekes kísérletet mutatott be az egyik mélyen tudományos, feltűnően ismeretterjesztő, viszont teljesen amerikai tévécsatorna. Ahogy mondani szokták, "lelkes kutatók egy csoportja" tapasztalati módszerekkel vizsgálta azt, hogy a corn flakes-es doboznak véletlenül nem magasabb-e a tápértéke, mint a belé csomagolt zabpehelynek - igen, úgy: megették a dobozt (is).

A napokban érdekes kísérletet mutatott be az egyik mélyen tudományos, feltűnően ismeretterjesztő, viszont teljesen amerikai tévécsatorna. Ahogy mondani szokták, "lelkes kutatók egy csoportja" tapasztalati módszerekkel vizsgálta azt, hogy a corn flakes-es doboznak véletlenül nem magasabb-e a tápértéke, mint a belé csomagolt zabpehelynek - igen, úgy: megették a dobozt (is). A vizsgálat pozitív eredményt hozott, így hát mi is nyugodtan beláthatunk kettő dolgot:

1. Amerikának igenis van mit vesztenie,

2. jobban tesszük, ha időnként variáljuk a mozizást a tévézéssel, mert akkor nem leszünk egysíkúak, hanem inkább széles látókörűek!

E második szabállyal azonban jobb, ha vigyázunk - a túladagolás határozottan veszélyes lehet! Mert például mi van, ha jelen kémhistóriánk megoldását nem a mozigépészre, hanem - merő lustaságból - a tévére bízzuk? Az van, hogy kidobtuk a popkorn árát az ablakon, mert a műélvezet pontosan 24 másodpercig tart. Bejön Jack Bauer, térden lövi a rosszfiút, és ráüvölt: kinek dolgozol? Végefőcím, előzetes a következő évadból. Aki eddig értette, mit beszélek (mindenki, nyilván: 24 című hasontárgyú szappanopera-folyamról), különösen fog örülni Dennis Haysbert feltűnésének a vásznon, annál is inkább, mert ő mondja ki a film kulcsmondatát: "nem érdekel" (a lebukott főkém kapacitálja, hogy kérdezné már meg, miért csináltam, ti. Amerika elárulását negyed századon át), amit ha véletlenül a mű elejére vágnak, ugyancsak 24 másodpercig tart a mű.

Ám negyedszázados kémügyeket valóban nem lehet ilyen röpke idő alatt megoldani - s itt a "valóbanon" van a hangsúly! Az utolsó jelentés ugyanis színigaz történet, true story, "az Egyesült Államok történelmének legnagyobb kémbotránya"! Mondjuk ehhez hozzászoktunk a moziban - majd a legkisebb vagy a második legkisebb. Hollywoodban csak a méret a lényeg, mindenből a legnagyobb, a legjobb kell. A bevezetőnkben idézett kutatókhoz hasonlóan pihent agyú japán tudósok kimutatták, hogy mi a filmvásznon eddig legtöbbször elhangzott mondat. "A legjobb ügyvédet szerzem neked!" - gondolták volna?

Nos, miért is ne lehetne ez az Egyesült Államok legnagyobb kémbotránya? Khm, talán, mert végtelenül mesterkélt (biztos csupa mesterkém; vö. mesterkém, hozza má' ide...), de még inkább roppant unalmas, ami azért lehet, mert a true storyknak mindig tudjuk a végét (azt úgy szokás, hogy meg is mutatják rögtön az elejin, aztán a film voltaképpen úgy kezdődik, hogy: "Két hónappal korábban"). Ugyanakkor, ha valaminek az izgalmait csupán azzal az egy eszközzel próbáljuk érzékeltetni, hogy visszaér-e a kamuból valahová elcsalt balek, amíg átnézik a táskáját, felszerelik az autójára a nyomkövetőt, vagy nem ér-e vissza, hát lehetett az a való életben a legvérfagylalóbb, a moziban akkor is elalszunk rajta.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.