A napokban érdekes kísérletet mutatott be az egyik mélyen tudományos, feltűnően ismeretterjesztő, viszont teljesen amerikai tévécsatorna. Ahogy mondani szokták, "lelkes kutatók egy csoportja" tapasztalati módszerekkel vizsgálta azt, hogy a corn flakes-es doboznak véletlenül nem magasabb-e a tápértéke, mint a belé csomagolt zabpehelynek - igen, úgy: megették a dobozt (is). A vizsgálat pozitív eredményt hozott, így hát mi is nyugodtan beláthatunk kettő dolgot:
1. Amerikának igenis van mit vesztenie,
2. jobban tesszük, ha időnként variáljuk a mozizást a tévézéssel, mert akkor nem leszünk egysíkúak, hanem inkább széles látókörűek!
E második szabállyal azonban jobb, ha vigyázunk - a túladagolás határozottan veszélyes lehet! Mert például mi van, ha jelen kémhistóriánk megoldását nem a mozigépészre, hanem - merő lustaságból - a tévére bízzuk? Az van, hogy kidobtuk a popkorn árát az ablakon, mert a műélvezet pontosan 24 másodpercig tart. Bejön Jack Bauer, térden lövi a rosszfiút, és ráüvölt: kinek dolgozol? Végefőcím, előzetes a következő évadból. Aki eddig értette, mit beszélek (mindenki, nyilván: 24 című hasontárgyú szappanopera-folyamról), különösen fog örülni Dennis Haysbert feltűnésének a vásznon, annál is inkább, mert ő mondja ki a film kulcsmondatát: "nem érdekel" (a lebukott főkém kapacitálja, hogy kérdezné már meg, miért csináltam, ti. Amerika elárulását negyed századon át), amit ha véletlenül a mű elejére vágnak, ugyancsak 24 másodpercig tart a mű.
Ám negyedszázados kémügyeket valóban nem lehet ilyen röpke idő alatt megoldani - s itt a "valóbanon" van a hangsúly! Az utolsó jelentés ugyanis színigaz történet, true story, "az Egyesült Államok történelmének legnagyobb kémbotránya"! Mondjuk ehhez hozzászoktunk a moziban - majd a legkisebb vagy a második legkisebb. Hollywoodban csak a méret a lényeg, mindenből a legnagyobb, a legjobb kell. A bevezetőnkben idézett kutatókhoz hasonlóan pihent agyú japán tudósok kimutatták, hogy mi a filmvásznon eddig legtöbbször elhangzott mondat. "A legjobb ügyvédet szerzem neked!" - gondolták volna?
Nos, miért is ne lehetne ez az Egyesült Államok legnagyobb kémbotránya? Khm, talán, mert végtelenül mesterkélt (biztos csupa mesterkém; vö. mesterkém, hozza má' ide...), de még inkább roppant unalmas, ami azért lehet, mert a true storyknak mindig tudjuk a végét (azt úgy szokás, hogy meg is mutatják rögtön az elejin, aztán a film voltaképpen úgy kezdődik, hogy: "Két hónappal korábban"). Ugyanakkor, ha valaminek az izgalmait csupán azzal az egy eszközzel próbáljuk érzékeltetni, hogy visszaér-e a kamuból valahová elcsalt balek, amíg átnézik a táskáját, felszerelik az autójára a nyomkövetőt, vagy nem ér-e vissza, hát lehetett az a való életben a legvérfagylalóbb, a moziban akkor is elalszunk rajta.
Forgalmazza a Fórum Hungary
