mi a kotta?

A költő és a muzsikus

  • mi a kotta
  • 2025. április 29.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/18. hétre

„Igen, Bach a muzsikus. A legnagyobb muzsikus az összes zeneszerzők között.

Egyedülálló, csodálatos jelenség a zeneirodalomban. Demokrata-géniusz ő, aki mindenkinek tele marokkal kinálja a kincseit s ezek a kincsek olyanok – hiszen épen ezen fordul meg a művészek demokrata volta –, amelyek mindenki számára mindenkor kincsek maradnak. Tolsztoj »Mi a művészet?« cimü könyvében alaposan nekiront a zeneszerzők dicsőségének. Azt irja, hogy Beethoven, Mozart, Chopin, Wagner és különösen a modernek arisztokratazenét irnak, amely nem mindenkihez szól, hanem csupán a (szellemi) felsőbb tizezerhez, amely nem az általános nagy emberi eszmék kifejezésével foglalkozik, hanem bünös testi ösztönöket, beteg, raffinált idegrendszerek titkon tenyésző indulatait és érzéseit örökiti meg. Tolsztoj, aki nagy emberi intelligenciája mellett minden valószinüség szerint a közepesnél is jóval kevesebb zenei érzékkel volt megáldva – hibásan itéli meg és itéli el a fölsorolt zeneszerzőket, de igaza van abban, hogy Bachot leginkább kiveszi közülök” – írta Csáth Géza egy 1908-ban keltezett írásában, amelyben azt is leszögezi: „A világ megidegesedett, elrontotta a gyomrát, kigyógyult, megöregedett és ujjá készül születni, de Bach muzsikája ifju, mintha ma irta volna.”

Május 2-án este 9-től 3-án este 9-ig, huszonnégy órán át a lipcsei mester zenéje szól a Müpában. Neves magyar és külföldi orgonaművészek – köztük Bernard Foccroulle, Kecskés Mónika, Fassang László és Jan Liebermann – tizennégy koncerten játsszák el Bach összes orgonaművét egy gondosan felépített tematika szerint (részletes műsor és időpontok: mupa.hu).

Vasárnap este fiát, a hegedűművész Kelemen Gáspárt vezényli Kelemen Barnabás.

A Hegedűverseny hangzik el Beethoventől – őt Csáth „a költőnek” nevezte –, az est együttese a Szent István Filharmonikusok. A szünet után Brahms c-moll szimfóniája csendül fel, amelyet egykor Beethoven Tizedikjének becéztek (Zeneakadémia, május 4., hat óra). De ezen az estén lép fel a Bartók Világverseny különdíjas hegedűse, az osztrák-svéd Lorenz Karls is, hogy Balog József zongoraművésszel elmerüljenek a késő romantika melankolikus, szenvedélyes muzsikájában (Bartók Emlékház, május 4., hat óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?