mi a kotta?

A lap keretei

  • mi a kotta
  • 2021. április 21.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/16. hétre

„Így tehát, ha egy zenekritikus egy szerzőről azt írja, hogy kompozíciója nem felel meg a költő szavainak, az semmi egyéb, mint kibúvó e dilemma alól. A »lap keretei« mindig épp akkor bizonyulnak szűkösnek, amikor megfelelő bizonyítékokkal kellene előállni. Ez a kifogás minden alkalommal a legnagyobb készséggel siet a gondolatszegénység segítségére, és a művészt voltaképpen a »bizonyíték hiánya« miatt marasztalja el. Az efféle kijelentések bizonyítására rendszerint olyan dolgokkal hozakodnak elő, amelyekből csak az derül ki, hogy milyen zenét írna olyasvalaki, aki nem tud zenét írni, vagyis hogy a zenének milyennek nem szabadna semmiképpen sem lennie, ha valóban művész írja. (…) Valójában az ilyen ítéletek abból a lehető legbanálisabb feltevésből, abból a konvencionális sémából eredeztethetők, mely szerint a költeményben megjelenő folyamatoknak megfeleltethető egy bizonyos hangerő és tempó.”

A szöveghez való viszony című 1912-es írásában Arnold Schönberg fogalmazott ily sarkosan, s ő aztán igazán tudta, hogy mit beszél. Egyrészt mert bőven kijutott neki oktondi kritikusokból, másrészt mivel épp ugyanabban az esztendőben komponálta, majd bocsátotta a közönség elé Pierrot lunaire című melodrámáját, amely a gyakorlatban is tanúskodik Schönbergnek a szöveg és a zene kapcsolatát tárgyazó, legszemélyesebb elképzeléseiről. Ez a különleges ciklus a jövő héten a Classicus Ensemble zeneakadémiai online koncertjén jut majd elénk – csak wifi legyen meg egészség! –, méghozzá Harcsa Veronika Sprechgesangjával. De egyszersmind Tornyai Péter Sprechgesangjával is, merthogy a programon egy Debussy- és egy Ravel-mű mellett az ilyen című szellemes kortárs darab is ott szerepel (április 29., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.