Lemez

Martha Argerich, Theodosia Ntokou: Beethoven

  • - csk -
  • 2021. április 21.

Zene

Az idén nyolcvanat betöltő argentin zongoraművészt nem csak az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb muzsikusaként ismeri a világ, Martha Argerich arról is híres, hogy mindig szívesen pártfogol tehetséges pályakezdőket.

Ez néha kimerül egy elismerő nyilatkozatban, máskor zsűritagként küzd azokért, akiket kiemelkedőnek tart, de sokszor együtt is koncertezik ifjú kedvenceivel. Ennek a pártfogó tevékenységnek volt sok éven át színhelye a művész luganói fesztiválja. A közös koncertekből nemegyszer lemez született.

Ez történt legutóbb is, amikor Martha Argerich és az egy évtizede szárnyai alatt fejlődő fiatal görög zongoraművésznő, Theodosia Ntokou készített közös albumot. A lemez két száma közül Argerich csak az egyikben muzsikál: Beetho­ven Pastorale-szimfóniájának kétzongorás átiratát közösen tolmácsolják. A fennmaradó időben megszólaló zongoraszonátát (d-moll, „Vihar”, op. 31. no. 2.) Theodosia Ntokou már egyedül játssza.

Mindkét felvételt élvezetes és tanulságos meghallgatni. A szimfónia átiratában megfigyelhetjük, hogyan lényegül át egy zenekari mű kamarazenévé, hogyan értékelődnek fel a két művész bámulatos érzékenységű előadásában a legapróbb tempólélegeztetések, hangsúlyok, dinamikai váltások. A szonáta legszebb pillanatait pedig akkor éljük át, amikor a nagyszerű pianisztikus felkészültségű, mindvégig szuggesztíven játszó Theodosia Ntokou átadja magát a zene sodrának, szenvedélyének, amikor felszabadulnak az indulatok, amire erre ebben a műben nemegyszer adódik lehetősége.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.