Zene

Mondhatni, nem éppen úttörő idea ötvözni a dél-amerikai zenét, jelen esetben a tangót és az északi hemiszféra tipikus kortárs, elektronikus tánczenéit.

A Rob Garza és Eric Hilton alkotta washingtoni duó 1995 óta invitálja fékezett csillagközi kirándulásra az űrbéli lounge-zene kedvelőit, s most negyedik stúdióalbumuk, a The Cosmic Game európai turnéján hat hangszeressel és öt énekessel megtoldva felléptek a Volt Fesztiválon.

A rövidfilm egy eposzi jelzős szerkezettel intézendő el általában: mostoha műfaj.

Két szálon indulunk, az egyik ígéretesebb, mint a másik - valamivel.

Eredetileg a Parttalan realizmus címet akartam adni az írásnak, kölcsönvéve a gaz filozófustól, Roger Garaudytól a jelzős szerkezetet...

A legendás Kemény-Havas-Kertesi fedezetsornak a közgazdaságtudomány és a statisztika furcsa jeleit leginkább alkalmazó játékosa, Kertesi Gábor A társadalom peremén címmel jelentette meg a 90-es évek eleje óta írt roma foglalkoztatási és oktatási tanulmányait...

nyolc kis kritika

A mesterről valahogy mostanság egy másik klasszikus filmcím jut az eszembe, a Kifulladásig.

A pécsi találkozón jól a vége felé lehetett látni a sepsiszentgyörgyiek két előadását - a Médeiát és a Brecht-darabot (Magyar Narancs, 2005. június 30.) -, ezért aztán eléggé elkerülte őket a díjeső; két picike jutott azért, de a zsűri alighanem már finiselt. Kár.

A gondolatébresztő, ám tudományos forrásként jórészt használhatatlan ismeretterjesztés iskolapéldája Gudrun Schury könyvecskéje.

Fontos és jó könyv, segít megérteni, miben, miért és hogyan éltünk, élünk Magyarországon.

nyolc kis kritika

A Tosca a bécsi klasszikus downtempoiskola egyik legismertebb és népszerűbb vadhajtása, bár a kollaboráció egykoron alighanem csak alkalminak indult...

Ha a Paradox Trio ismeretlen is errefelé, Matt Darriau-vel azért akadt már dolgunk: a Klezmatics fúvósaként láthattuk vagy tíz alkalommal.