A magyar adófizetők 24 millióval támogatják az Edda amerikai koncertjeit

  • narancs.hu
  • 2020. február 8.

Zene

Többek között a magyarságtudat erősítésének céljából.

24 millió forintjába kerül a magyar adófizetőknek, hogy az Edda Amerikában turnézhasson – írja a Magyar Hang. Pár napja derült csak ki, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere 8 millió forint közpénzt adott a saját támogatási keretéből Pataky Attiláéknak.

A magyar kormány egy kanadai alapítványon keresztül támogatja 24 millióval az Edda három amerikai koncertjét, amelyeket az "összetartozás éve" részeként, a magyarságtudat erősítésének céljából tartanak. Az úgynevezett "nemzetpolitikai célú támogatást" a zenekar Egy ez a tábor elnevezésű turnéjára adják. Az Edda Daytona Beachen, Los Angelesben és San Franciscóban koncertezik majd.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.