mi a kotta?

A mi Ceciliánk

  • mi a kotta
  • 2021. március 31.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/13. hétre

„Örökre elhangzék (így szól egy londoni hírlap) Malibran éneke, bájos hangja halálcsendben némula el. Úgy tetszik, mintha csak tegnap hallottuk volna ezüst hangjait, s nehezen akarja szívünk elhinni, hogy oly isteninek örökre oda kellenék lennie. Utazásai és művészfáradozási megerőlteték gyenge testét s elronták idő előtt; életének legnagyobb fényében tűnt el ő tőlünk, mintha a szépnek csak a’ volna rendeltetése, hogy legszebb korában eltűnjék. (…) Az európai fővárosok fényében s pompájában nevelkedve, mindenütt ahol megjelent bálványként tiszteltetve, mégis a házi életben legboldogabbnak érezte magát, s megvetett minden magafitogtatást. Annyi imádók s szédítők közepette, híre tiszta maradt s szeplőtlen; még a rágalmazás sem bátorkodott hozzá közelítni. Pedig egy vala ő a szeretetre legméltóbb asszonyok közül, vidám mint egy gyermek, gyakran a kicsapongásig víg, bátor lovas, s szinte oly merész úszó, úgy hogy néha tengeri hajózási közben könnyű matrózruhában a hajóból a hullámok közé ugrott.”

Így parentálta el 1836 őszén, egy angol nekrológot továbbhasznosító német cikk magyarításával a Hasznos Mulatságok a kor abszolút operadíváját, Maria Malibrant. A 28 évesen elhunyt énekesnő hangjáról és játékáról persze csupán leírások maradtak ránk, ám a hétvégén most mégis lehetőségünk nyílik arra, hogy áttételesen magunk elé idézzük alakját: Cecilia Bartoli és a Zürichi Operaház jóvoltából. A mi Ceciliánk ugyanis, aki egy portrélemezzel is tisztelgett Malibran emléke előtt, 2008-ban bemutattatta itt Halévy Clari című operáját, amelynek címszerepe 1828-ban a nagy pályaelőd számára készült. S éppenséggel ezt a felfedeztető erejű – és nem mellesleg Fischer Ádám vezényelte – előadást teszi most elérhetővé csütörtök délutántól vasárnap estig a svájci operaház az opernhaus.ch felületen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.