A várakozásokat maximálisan beteljesítő, szigorúan vinylen kijött albumukon őrzik a Korai-örökség fontos stílusjegyeit: markáns ritmusú, erősen perkusszív folyamatzenét hallhatunk (Csányi Viktor dob/dobgép, Kilián Zoltán basszus) szellős, gazdagon színezett gitártémákkal (Kovács Andor), Paizs Miklós tuvai torokéneke (khöö-mei) és egzotikus fúvóshangszerei (fuyara, doromb) által átszínezve. A hangsúlyosabb szintetizátortémák (Borosi Gábor, Domokos Tibor) és programozott dobtémák révén határozottabb a kapcsolódás az elektronikus tánczenék hangképeihez, de a szerzemények szerkezete, felépítése, érezhető sodrása még mindig a pszichedelikus, etnoorientált, transzba ringató rockzenéből jön.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
