mi a kotta?

A néger zene Lincolnja

  • mi a kotta
  • 2013. szeptember 8.

Zene

"Olyan csodálatosnak tartom a zenét, hogy igazán alig hiszem el, hogy én írtam!" A visz-szaemlékezések szerint ezt mondogatta a művével méltán elégedett George Gershwin a Porgy és Bess bemutatóját megelőző hetekben-hónapokban, s lelkesedését az egykorú (vagyis az 1935-ös) közönség és a kritika is osztotta. "A néger zene Abraham Lincolnja" - magasztalta a merész, az operaszínpadokra egy egészen új világot bebocsátó komponistát az egyik kortárs értékelő, s ha mi már az afroamerikai jelzőt használnánk is, azért Gershwin (opera)történeti tettét váltig hasonlóan értékeljük. A hazánkban felettébb régóta nem játszott Gershwin-mű Szegeden most a formálisan is legautentikusabb előadásban jut majd a közönség elé, az Egyesült Államokból érkező társulat produkciója révén (Dóm tér, augusztus 9. és 10., kilenc óra).

Mindeközben az esedékes hétvégén az ország másik végében is különleges zenei esemény ígérkezik: a szombathelyi Iseumnál, a 80 esztendős Vásáry Tamást megünneplendő (augusztus 10., fél kilenc). A Savaria Szimfonikus Zenekar és tiszteletbeli elnök-karnagya koncertjére sztárvendég is érkezik a tenor Ramón Vargas személyében, aki a Nessun dormától a Granadáig slágerek sorával köszönti majd a közhelyesen, ámde helytálló módon bízvást örökifjúnak nevezhető Vásáryt. ' maga ezen az ünnepi estén Mozart korai, ám kedvenc D-dúr zongoraversenyének szólóját játssza majd, s a programon ott fog szerepelni a Liszt-operaparafrázisok talán legvirtuózabbika, a Don Juan-fantázia is. Mely operát, azaz az operák operáját ugyanezen a napon, de immár az ország harmadik sarkában, a fővárostól ugyancsak távol eső helyszínen mutatják majd be: a sárospataki Rákóczi-vár udvarán, a Zempléni Fesztivál és vele a Crescendo Nyári Akadémia jóvoltából (augusztus 10., nyolc óra). A nyári operatanszak és a zenekari kurzus fiatal résztvevőinek közreműködésével elkészülő operaprodukció karmestere az udinei születésű maestro, Paolo Paroni lesz.

Az esedékes koncerthét negyedik központja a kaposvári Szivárvány Kultúrpalota lesz, hiszen kedden este útjára indul a sorban immár negyedik Kaposfest, amelyet pár éve még mint nemzetközi kamarazenei fesztivált zártunk a szívünkbe. Ezen a nyitókoncerten (augusztus 13., hét óra) a fesztivál megannyi törzsvendége ott muzsikál majd Kokas Katalinékkal, a csellista Nicolas Altstaedt csakúgy, mint a zongorista José Gallardo. Kaposvári jó szokás szerint e hangverseny programja is a változatosságával gyönyörködtet majd: Bachtól a dán Carl Nielsenig, Kurtág Györgytől a jeles osztrák zenész- és zeneszerző-dinasztia beltagja, az ifjabb Joseph Hellmesberger románcáig. Kaposvárról értelemszerűen a jövő héten is regélni fogunk e hasábokon, de végezetül említsünk itt két pesti eseményt is a FUGA koncertszervezői tevékenységének hála, amely még a mostani nyáridőn (lásd még: Summertime) is a Petőfi Sándor utcába hívogat minket: a Piano+Ride fantáziacímű sorozat alkalmain előbb Kiss Péter (augusztus 10., hét óra), majd Fejérvári Zoltán (augusztus 14., hét óra) zongoraestjére.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.