Noha nem lett olyan látványos siker, mint Gil Scott-Heron és Richard Russell ugyanakkor zajló nagy közös kalandja (hogy Johnny Cash és Rick Rubin pár évvel korábbi diadalmenetéről most ne is beszéljünk), Mavis Staples Jeff Tweedy felügyelete alatt három évvel ezelőtt elkészített lemeze, a You Are Not Alone gondolkodás nélkül belepakolható volt abba a ládába, amelyben amerikai énekeslegendák figyelemre méltó időskori munkáit tárolják. A 70-es évek elején számos kislemezsikert a magáénak tudó Staples Singers egykori, ma 74 éves tagjának már korábban is szerencséje volt, 2007-ben ugyanis Ry Cooder készített neki meglehetős albumot, alkonyi pályaszakaszának igazán nagy húzásaként mégis a Wilco vezérének maga mellé emelését lehet megjelölni. A széles körben az új Neil Youngként tisztelt Tweedynek nagyjából minden a kezében van, amiből az amerikai könnyűzenei tradíció összeáll, de a Staples asszonynak írott, illetve feldolgozásra kiválasztott dalok előadásakor sosem dicsekszik félelmetes jártasságával a soul-, blues- és countryhagyományban. Saját magát és a zenészeit is visszafogja, és ez különösen igaz a most megjelent One True Vine-ra, amely ha változatosságban nem is, a kifejezőerő tekintetében maga mögé utasítja 2010-es elődjét. A zenekar éjszakai üzemmódban, már-már kopár hangkulisszákat skiccelve hullámzik ide-oda az időben, s így minden figyelem a főszereplőnőre koncentrálódhat, akivel száraz, poros vidékeken kutatjuk a szakralitás nyomait, és aki igazán szuggesztív vezetőnek bizonyul e rövid, ám megbízhatóan távolra sodró utazás során.
ANTI-, 2013
