A próbák azonnali leállítását követelik a Napkirályt játszó főigazgatótól az Operaházban

Zene

A koronavírus terjedése miatt a zenekari, énekkari próbák azonnali leállítását követelik a dolgozók az Operaház vezetőségétől. A balettkar próbáit már egy hete le kellett állítani, miután a berendelt táncosok közül 29 beteget jelentett, 90 százalékuk covidos vagy koronavírusos fertőzött kontaktja lett. A képzelt beteg című darabhoz 5-6 órás zenekari próbákat tartanak, ebben a darabban XIV. Lajost maga a főigazgató Ókovács Szilveszter játssza, aki nemrégiben azzal biztatta a közönséget, a zene erejével fogják legyőzni a vírust.

"Rémisztő a helyzet. Jelenleg a Veszedelmes éden főpróbahetében tartunk, reggel 8-tól este 7-ig folyamatosan dolgozik a stáb a Bánffy-teremben, mintha nem is venné senki tudomásul, hogy közben emberek százai halnak meg naponta" – írta egy hete Ókovács Szilveszternek a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete a próbák és a színpadi tevékenységek azonnali leállítását követelve a Dalszínház főigazgatójától. A Veszedelmes éden sokszereplős darab, fellép benne a balettegyüttes, énekes szólisták, és mivel műszakilag igen bonyolult, egyidejűleg legalább 20-25 műszaki munkatárs tartózkodik a színpadi takarásban, 3-4 ügyelővel, játékmesterrel – próbánként egy légtérben legalább 50 fő végzett munkát több mint tíz napon át. Az érdekvédők becslése szerint az Operaház kőbányai Eiffel Műhelyházában olyannyira nagyüzem volt, hogy a múlt héten legalább 250-300 fő dolgozott egy műszakban.

A vírus terjedése miatt a szakszervezetek azt is veszélyesnek tartják, hogy a zenekar részére – az előadóművészeti szakmai ajánlás ellenére – többórás próbákat is kiírtak, a Hoffmann meséinek próbáin például a Ferencsik-teremben egyszerre 90 fő fújta teli torokból hangszereit. A képzelt beteg előadásához 5-6 órás zenekari próbát tartottak. Az október 30-ra kitűzött bemutató érdekessége, hogy XIV. Lajos királyt maga a főigazgató alakítja. Az Operaházban működő két szakszervezet hasonlóképpen veszélyesnek tartja, hogy a járvány tombolásának csúcsidőszakában is próbálják az esetlegesen 2021. februárban bemutatandó Párizs lángjai című produkciót. Mindezeket úgy, hogy a próbák alkalmával az előírt védekezések, az arcmaszk használata és a másfél méteres védőtávolság is betarthatatlanok. A Veszedelmes éden próbáit csak azért állították le november 19-től két hétre, mert előző nap a próbára berendeltek közül 29 fő jelentett beteget; közel 90 százalékuk covidos volt vagy ilyen fertőzöttel érintkezett, ami hozzávetőleg a táncosok 30 százalékát jelenti.

A szigorúbb járványügyi intézkedéseket elrendelő november 11-i kormányrendelet után Ókovács Szilveszter nem állította le teljes körűen a próbákat. A lapunk birtokába került főigazgatói utasítás szerint a kormányrendeletnek megfelelően a közönség jelenlétében tartott előadásokat, nyilvános próbákat és rendezvényeket iktatta ki. Az online térben tartott élő közvetítéses előadásokat és próbáit, illetve más előadások próbáit viszont továbbra is megtartják az Operában. Akinek a munkaköre megengedi, otthonról dolgozhat tovább, a többieknek viszont kötelező a munkavégzés maszkhasználattal és távolságtartással. Kivéve, ha próbálnak, amikor sem az énekesek sem a fúvósok nem lehetnek maszkban, az egy kottából játszó két zenész pultján pedig nem tartható távolság.

A két szakszervezet eddig hiába ajánlotta Ókovács figyelmébe a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének (MSZSZ) a vírusveszéllyel kapcsolatos ajánlását. Az MSZSZ állásfoglalásában kiemelte a fokozott veszélyt, amit a zenekarok, énekkarok, tánckarok munkája jelent: ezek a tevékenységek ugyanis ontják a kiáramló levegőt s ezzel a vírusok cseppjeit is a védtelen munkatársak felé. Ezért rövidebb, kis csoportos énekkari, zenekari próbákat javasolnak, utóbbiaknál plexilapokkal elválasztott muzsikusokat. Ha sem a védőeszközöket nem tudják végig viselni, sem távolságot nem tudnak tartani, akkor a próbák leállítását támogatják. "Ha ez művészileg megoldhatatlannak látszik, gondoljanak arra, hogy megéri-e az egészség és az emberéletek kockáztatása egy – egyébként nyilvánvalóan indokolt – művészi megoldás megvalósítása érdekében" – írta a szervezet elnöke, Gyimesi László november 16-án kiadott ajánlásában.

Kérdéseinkkel kerestük Ókovács Szilvesztert, aki cikkünk megjelenéséig nem reagált arra, felfüggeszti-e a próbákat az Operaházban, de arra sem, minek köszönhetően esett rá a választás az abszolutizmus egyik ikonja, a Napkirály megformálójaként. Az október 30-i bemutatón a főigazgató nem tudott jelen lenni, mivel maga is koronavírusos lett, a további két előadáson azonban már személyesen is megjelent

false

Ókovács lapunknak egy korábbi megkeresésére küldött, október 30-án kelt válaszából ugyanakkor jól kirajzolódott az elkötelezettség a folyamatos üzem iránt: rendíthetetlenül ragaszkodott ahhoz, hogy az Opera a végsőkig működjön. Olvasnivalót is ajánlott álláspontja megértéséhez: az intézmény 180 éves alapító okiratát, amely célként a nyitvatartást jelölte meg. "Magyarországon jelenleg tart a színházi évad, ez alól a Magyar Állami Operaház sem kivétel. Azon előadásokat, amelyeket meg tudunk tartani, mert apparátus és közönség is van rá, megtartunk, értelemszerűen másokat nem aktiválunk vagy törlünk. Érdemes lenne egyszer a szakszervezetek vezetőinek megkeresniük a szerződéses művészeinket, akiknek a pályája, megélhetése függ az előadásoktól, vagy a közönséget, amely előadásra vágyik, esetleg elolvasniuk a 180 éve érvényes alapító iratokat, amelyek a nyitvatartást jelölik meg célként, nem a zárást."

A főigazgató bizakodása töretlen. Ókovács egy közelmúltbeli Mahler-koncerten a közönséget azzal az ígéretével serkentette, hogy a vírust a zene erejével fogják legyőzni.

(Címlapképünkön: Ókovács Szilveszter XIV. Lajos szerepében A képzelt beteg című operában. Forrás: Facebook.com/Operaház)



Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.