Zene

Tom Jones nem akar már alfa-hímnek látszani: Praise & Blame című tavalyi lemezén a gospelek és a blues nyelvén fohászkodik egy jobb világért. A show businessben eltöltött közel ötven év során a walesi dalnok begyűjtötte Elvis és Frank Sinatra barátságát, bugyiszaggató slágereivel (It's Not Unusual, Delilah, Sex Bomb) eladott vagy százmillió lemezt, és megkapta a lovagi címet. A jelenleg Los Angelesben élő 71 éves énekessel harmadik magyarországi koncertje (Papp László Budapest Sportaréna, november 22.) alkalmából beszélgettünk.

Az őszi Café Budapest fesztiválon Kurtágot játszott a Bakáts téri templomban, remek dzsesszkvintettje van, és a világzenei színtéren is nemzetközi hírű.

A spanyol népzenei hangszer, a kasztanyetta ősi változatának világszerte legelismertebb megszólaltatója. A Cervantes Intézet vendégeként Budapesten fellépő hetvenéves művésznő balettet és szimfonikus zenét ötvöző előadásmódja mellett a mexikói gerillákról, Lisztről és Medvegyev orosz elnök könnyeiről is beszélt nekünk.

A fenti cím ne tévesszen meg senkit, zenei ajánlónk ezen a héten sem alakul Molnár Ferenc-egyfelvonásossá, ellenben egy olyan minisorozat megrendezését hirdeti, amely gyors egymásutánban Bartók Béla mindhárom zongoraversenyét előnkbe adja.

Huszadik születésnapját ünnepli hazánk egyik legnépszerűbb rockzenekara.

Egy rekviem, a Mozarté már a múlt héten is szerepelt kisded ajánlónkban, ám minthogy a halottak napja erre a hétre esik, ezúttal két további hasonló mű előadásának felemlítésével illik kezdenünk a koncertprogram elősorolását. Így Giuseppe Verdi Requiemjét a Győri Filharmonikus Zenekar jótékonysági koncertjén hallhatjuk majd Kobayashi Ken-Ichiro vezényletével (Nemzeti Hangversenyterem, november 1., fél nyolc), míg Johannes Brahms csodája, a Német requiem a Filharmóniai Társaság két bérletes estéjét fogja a magasba emelni, elvégre nem kisebb művész készül irányítani a megszólaltatás aktusát, mint Christoph von Dohnanyi (operaház, október 28.

rés a présen: Egykori punk-rockerként mi közöd van a népzenéhez, a világzenéhez? Rupaszov Tamás: Remélem, nem az a kép alakult ki rólam az elmúlt 20 évben, hogy azt vallom, nincs a stílusok között átjárás. A Trottel Records első öt kiadványa a 90-es évek elején: a Trottel, ami már akkor is megannyi stílus fúziója volt, az Anima, ami akkor népzenéket kutyult elektronikával, a Korai Öröm mint akkori világzenei kezdemény vagy például a Másfél kiadása a kiadó nyitottságát jelzi minden zene felé.