mi a kotta?

Egy, kettő, három

  • mi a kotta
  • 2011. november 3.

Zene

A fenti cím ne tévesszen meg senkit, zenei ajánlónk ezen a héten sem alakul Molnár Ferenc-egyfelvonásossá, ellenben egy olyan minisorozat megrendezését hirdeti, amely gyors egymásutánban Bartók Béla mindhárom zongoraversenyét előnkbe adja.

A Budapesti Fesztiválzenekar és Fischer Iván vállalkozása ez: fordított időrendben, három remek zongoristával eljátszatni és eljátszani e versenyműveket, mindháromszor Schubert V. szimfóniája és Csajkovszkij Rómeó és Júlia nyitányfantáziája előtt. Így mindjárt csütörtök este a lapunk által múlt héten interjúvolt Várjon Dénes ül majd neki az oly megrendítő keletkezéstörténetű 3. zongoraversenynek, mely mű második tétele a "felgyógyult beteg hálaéneke lyd hangnemben" alcímet viseli (Nemzeti Hangversenyterem, november 3., háromnegyed nyolc). Ezt a koncertet egyébiránt, ha minden igaz, a zenekar internetes oldalán is élőben élvezhetjük majd. "Első zongoraversenyemet 1926-ban írtam. Sikerült munkának tartom, bár faktúrája kissé - sőt, mondhatni nagyon is - nehéz, mind a zenekar, mind a közönség számára. Néhány év múlva, 1930-31-ben ezért akartam megírni Második zongoraversenyemben az elsőnek mintegy ellendarabját kevesebb nehézséggel a zenekar számára, tematikus anyagában tetszetősebbet. Ez a szándék magyarázza a darab legtöbb témájának népszerűbb és könnyebb jellegét. Könnyedségében néha szinte egyik-másik fiatalkori művemre emlékeztet." A szerző ekképp mérte egymáshoz első két zongoraversenyét, melyek közül a második magánszólamát Jean-Efflam Bavouzet (Nemzeti Hangversenyterem, november 4., háromnegyed nyolc), míg az elsőét a húszas évei közepén járó Fejérvári Zoltán játssza majd (Nemzeti Hangversenyterem, november 6., háromnegyed nyolc).

"Nem értem, miért kell elhagyni a zsákot? Mi köze a rendőrségnek a zsákhoz? Attól félnek, hogy nem kelt hatást? Szabad legyen megkérdeznem, miért tartják magukat alkalmasabbnak ennek megítélésére?" Verdi háborgott e felindult szavakkal, amikor a Velencében ténykedő osztrák cenzor változtatások sorát követelte a Rigoletto szerzőitől. Tudjuk, francia királyból mantovai herceg lett, az udvari bolond és lánya is nevet váltott menet közben, ám a mű lényegét végül éppúgy nem érte sérelem, mint a zárójelenetet, ahol a leszúrt Gilda teste mindmáig zsákba kerül. Az már más kérdés, hogy ez a megoldás rendszerint tényleg problematikusnak bizonyul, ám ez nagyjából mellékes, ha olyan énekesek adják e zárójelenetet, mint a sztárvendég Leo Nucci és Miklósa Erika. Márpedig e hét végén kétszer is ők öltik majd magukra Rigoletto és Gilda jelmezeit az operaházban (november 4. és 6., hét óra).

S már majdnem végezetül essék szó a hét különleges csemegéjéről is, amelyet a Concerto Budapest, az MR Énekkar, valamint Kocsis Zoltán koncertje ígér (Nemzeti Hangversenyterem, november 7., fél nyolc). "Oratórium, de nem az oratórium (=imaterem) számára" - Robert Schumann így körvonalazta elsőre kissé talányos című alkotása, Az éden és a péri műfaját. Az 1843-ban komponált világi oratórium főalakja egy bukott angyalszármazék (vagyis péri, lásd a képen), aki a paradicsomba kívánkozván előbb egy szabadsághős vércseppjével, majd egy életét feláldozó szűzleány utolsó sóhajával próbálja megváltani édeni belépőjét. Ám oda végül egy megtért bűnös könnye biztosít számára bebocsáttatást. A keleties történet (melyet az ír Thomas Moore, Byron memoárjainak elégetője költött) amúgy Wagner érdeklődését is felkeltette, őtőle e héten a MET Siegfried-közvetítését ajánljuk - Fabio Luisi vezényletével és Robert Lepage rendezésében (Fesztivál Színház és Uránia, november 5., öt óra).

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.