mi a kotta? - Ki még az éjt nem sírta át

  • .
  • 2011. október 27.

Zene

Egy rekviem, a Mozarté már a múlt héten is szerepelt kisded ajánlónkban, ám minthogy a halottak napja erre a hétre esik, ezúttal két további hasonló mű előadásának felemlítésével illik kezdenünk a koncertprogram elősorolását. Így Giuseppe Verdi Requiemjét a Győri Filharmonikus Zenekar jótékonysági koncertjén hallhatjuk majd Kobayashi Ken-Ichiro vezényletével (Nemzeti Hangversenyterem, november 1., fél nyolc), míg Johannes Brahms csodája, a Német requiem a Filharmóniai Társaság két bérletes estéjét fogja a magasba emelni, elvégre nem kisebb művész készül irányítani a megszólaltatás aktusát, mint Christoph von Dohnanyi (operaház, október 28.

és 29., fél nyolc). (Vagyis csak készült, miután Csurkáéktól való viszolygása most lemondásra kényszerítette.)

"Az Ön megjegyzései csaknem elültették bennem a vágyat, hogy egy későbbi időpontban teljes egészében megkomponáljam a gyászmisét. [...] De ne aggódjék. Ez a kísértés is el fog múlni, mint annyi más. Oly sok rekviem van már, semmi értelme még eggyel szaporítani a számukat" - hűtötte le egy szakértő rajongója lelkesedését a zsörtölődő hajlamú Verdi. A nagy mű persze csak elkészült, ám még be sem mutatták, amikor Hans von Bülow a partitúrára vetett futó pillantást követően Verdi "egyházi ruhába bújtatott legújabb operájaként" aposztrofálta a Requiemet. Verdi védelmében éppenséggel e heti másik zeneszerző-hősünk, Brahms fricskázta le ezt a bírálatot, ekképp fogalmazván: "Bülow hatalmas bolondot csinált magából. Csakis egy lángész írhatott ilyen művet."

Szerdán délután ráadásul egy Requiem ősbemutatóját is megrendezik majd a Belvárosi Szent Mihály-templomban. A Liszt Ferenc Kórus és a Budapesti Victoria Kamarakórus ugyanis elsőként szólaltatja meg az idős mesternő, Szőnyi Erzsébet Requiemjét az 1966-os "irgalom miséje", azaz a Missa Misericordiae társaságában (november 2., öt óra).

A fentebb többször is emlegetett Brahms egyébiránt kínos lassúsággal befejezett I. szimfóniája révén is helyet követelhet e hasábokon, hiszen a MÁV Szimfonikus Zenekar két bérleti koncertjét is ez a mű zárja majd (Olasz Intézet, október 28., hét óra, ill. október 29., tizenegy óra). Az ugyancsak Bülow által elkeresztelt szimfónia ("Beethoven Tizedik szimfóniája") előtt pedig komplett Mozart-félidőt kaphatunk a Prágai szimfóniával és a Don Giovanni nyitányával. E két mű említése már el is irányítja mondókánkat a hét vége MET-közvetítése felé, merthogy onnan új produkció gyanánt a Don Giovanni előadása érkezik, a főszerepben a snájdig Mariusz Kwiecie–nel (Fesztivál Színház, október 29., hét óra).

S hogy befejezésül a hónap, valamint az év születésnaposai is szóba kerüljenek: a 75 esztendős Steve Reich grandiózus ünneplését vasárnapra időzíti a Kelemen Kvartett, az UMZE Kamaraegyüttes és az Amadinda (Nemzeti Hangversenyterem, október 30., fél nyolc). Az e hétre rendelt Liszt-koncertünket pedig a Rádió Márványtermében (október 27., hat óra) hallgathatjuk meg Megyesi Schwartz Lúciával, Perényi Miklóssal, a Simon-Várjon-művészpárral, valamint a címben idézett Liszt-dal felhangzásával.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.