mi a kotta? - Ki még az éjt nem sírta át

  • .
  • 2011. október 27.

Zene

Egy rekviem, a Mozarté már a múlt héten is szerepelt kisded ajánlónkban, ám minthogy a halottak napja erre a hétre esik, ezúttal két további hasonló mű előadásának felemlítésével illik kezdenünk a koncertprogram elősorolását. Így Giuseppe Verdi Requiemjét a Győri Filharmonikus Zenekar jótékonysági koncertjén hallhatjuk majd Kobayashi Ken-Ichiro vezényletével (Nemzeti Hangversenyterem, november 1., fél nyolc), míg Johannes Brahms csodája, a Német requiem a Filharmóniai Társaság két bérletes estéjét fogja a magasba emelni, elvégre nem kisebb művész készül irányítani a megszólaltatás aktusát, mint Christoph von Dohnanyi (operaház, október 28.

és 29., fél nyolc). (Vagyis csak készült, miután Csurkáéktól való viszolygása most lemondásra kényszerítette.)

"Az Ön megjegyzései csaknem elültették bennem a vágyat, hogy egy későbbi időpontban teljes egészében megkomponáljam a gyászmisét. [...] De ne aggódjék. Ez a kísértés is el fog múlni, mint annyi más. Oly sok rekviem van már, semmi értelme még eggyel szaporítani a számukat" - hűtötte le egy szakértő rajongója lelkesedését a zsörtölődő hajlamú Verdi. A nagy mű persze csak elkészült, ám még be sem mutatták, amikor Hans von Bülow a partitúrára vetett futó pillantást követően Verdi "egyházi ruhába bújtatott legújabb operájaként" aposztrofálta a Requiemet. Verdi védelmében éppenséggel e heti másik zeneszerző-hősünk, Brahms fricskázta le ezt a bírálatot, ekképp fogalmazván: "Bülow hatalmas bolondot csinált magából. Csakis egy lángész írhatott ilyen művet."

Szerdán délután ráadásul egy Requiem ősbemutatóját is megrendezik majd a Belvárosi Szent Mihály-templomban. A Liszt Ferenc Kórus és a Budapesti Victoria Kamarakórus ugyanis elsőként szólaltatja meg az idős mesternő, Szőnyi Erzsébet Requiemjét az 1966-os "irgalom miséje", azaz a Missa Misericordiae társaságában (november 2., öt óra).

A fentebb többször is emlegetett Brahms egyébiránt kínos lassúsággal befejezett I. szimfóniája révén is helyet követelhet e hasábokon, hiszen a MÁV Szimfonikus Zenekar két bérleti koncertjét is ez a mű zárja majd (Olasz Intézet, október 28., hét óra, ill. október 29., tizenegy óra). Az ugyancsak Bülow által elkeresztelt szimfónia ("Beethoven Tizedik szimfóniája") előtt pedig komplett Mozart-félidőt kaphatunk a Prágai szimfóniával és a Don Giovanni nyitányával. E két mű említése már el is irányítja mondókánkat a hét vége MET-közvetítése felé, merthogy onnan új produkció gyanánt a Don Giovanni előadása érkezik, a főszerepben a snájdig Mariusz Kwiecie–nel (Fesztivál Színház, október 29., hét óra).

S hogy befejezésül a hónap, valamint az év születésnaposai is szóba kerüljenek: a 75 esztendős Steve Reich grandiózus ünneplését vasárnapra időzíti a Kelemen Kvartett, az UMZE Kamaraegyüttes és az Amadinda (Nemzeti Hangversenyterem, október 30., fél nyolc). Az e hétre rendelt Liszt-koncertünket pedig a Rádió Márványtermében (október 27., hat óra) hallgathatjuk meg Megyesi Schwartz Lúciával, Perényi Miklóssal, a Simon-Várjon-művészpárral, valamint a címben idézett Liszt-dal felhangzásával.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.