mi a kotta? - Ki még az éjt nem sírta át

  • .
  • 2011. október 27.

Zene

Egy rekviem, a Mozarté már a múlt héten is szerepelt kisded ajánlónkban, ám minthogy a halottak napja erre a hétre esik, ezúttal két további hasonló mű előadásának felemlítésével illik kezdenünk a koncertprogram elősorolását. Így Giuseppe Verdi Requiemjét a Győri Filharmonikus Zenekar jótékonysági koncertjén hallhatjuk majd Kobayashi Ken-Ichiro vezényletével (Nemzeti Hangversenyterem, november 1., fél nyolc), míg Johannes Brahms csodája, a Német requiem a Filharmóniai Társaság két bérletes estéjét fogja a magasba emelni, elvégre nem kisebb művész készül irányítani a megszólaltatás aktusát, mint Christoph von Dohnanyi (operaház, október 28.

és 29., fél nyolc). (Vagyis csak készült, miután Csurkáéktól való viszolygása most lemondásra kényszerítette.)

"Az Ön megjegyzései csaknem elültették bennem a vágyat, hogy egy későbbi időpontban teljes egészében megkomponáljam a gyászmisét. [...] De ne aggódjék. Ez a kísértés is el fog múlni, mint annyi más. Oly sok rekviem van már, semmi értelme még eggyel szaporítani a számukat" - hűtötte le egy szakértő rajongója lelkesedését a zsörtölődő hajlamú Verdi. A nagy mű persze csak elkészült, ám még be sem mutatták, amikor Hans von Bülow a partitúrára vetett futó pillantást követően Verdi "egyházi ruhába bújtatott legújabb operájaként" aposztrofálta a Requiemet. Verdi védelmében éppenséggel e heti másik zeneszerző-hősünk, Brahms fricskázta le ezt a bírálatot, ekképp fogalmazván: "Bülow hatalmas bolondot csinált magából. Csakis egy lángész írhatott ilyen művet."

Szerdán délután ráadásul egy Requiem ősbemutatóját is megrendezik majd a Belvárosi Szent Mihály-templomban. A Liszt Ferenc Kórus és a Budapesti Victoria Kamarakórus ugyanis elsőként szólaltatja meg az idős mesternő, Szőnyi Erzsébet Requiemjét az 1966-os "irgalom miséje", azaz a Missa Misericordiae társaságában (november 2., öt óra).

A fentebb többször is emlegetett Brahms egyébiránt kínos lassúsággal befejezett I. szimfóniája révén is helyet követelhet e hasábokon, hiszen a MÁV Szimfonikus Zenekar két bérleti koncertjét is ez a mű zárja majd (Olasz Intézet, október 28., hét óra, ill. október 29., tizenegy óra). Az ugyancsak Bülow által elkeresztelt szimfónia ("Beethoven Tizedik szimfóniája") előtt pedig komplett Mozart-félidőt kaphatunk a Prágai szimfóniával és a Don Giovanni nyitányával. E két mű említése már el is irányítja mondókánkat a hét vége MET-közvetítése felé, merthogy onnan új produkció gyanánt a Don Giovanni előadása érkezik, a főszerepben a snájdig Mariusz Kwiecie–nel (Fesztivál Színház, október 29., hét óra).

S hogy befejezésül a hónap, valamint az év születésnaposai is szóba kerüljenek: a 75 esztendős Steve Reich grandiózus ünneplését vasárnapra időzíti a Kelemen Kvartett, az UMZE Kamaraegyüttes és az Amadinda (Nemzeti Hangversenyterem, október 30., fél nyolc). Az e hétre rendelt Liszt-koncertünket pedig a Rádió Márványtermében (október 27., hat óra) hallgathatjuk meg Megyesi Schwartz Lúciával, Perényi Miklóssal, a Simon-Várjon-művészpárral, valamint a címben idézett Liszt-dal felhangzásával.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.