mi a kotta?

A tisztelt olaszok

  • mi a kotta
  • 2021. április 14.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/15. hétre

„Legalább száz vagy talán még annál is több szövegkönyvet átnéztem, de úgyszólván egyetlen­egyet sem találtam köztük, amellyel elégedett lehetnék. A legkevesebb, hogy itt-ott változtatni kellene sok mindent. S ha már egy szövegíró ezzel foglalkozik, akkor talán könnyebb egészen újat írnia. Az mindig jobb is. Van itt nekünk egy bizonyos Da Ponte abbénk, egy költő. Máris temérdek dolga van a színházban. Szerződés szerint egészen új szövegkönyvet kell írnia Salieri számára. Két hónap nem lesz elég, hogy elkészüljön vele. Megígérte, hogy utána számomra is ír egy újat. Ki tudja azonban, hogy meg tudja-e tartani a szavát – vagy akarja-e! Hisz tudjuk: a tisztelt olaszok szemtől szemben nagyon udvariasak, ismerjük őket! Ha megértik egymást Salierivel, életemben nem kapok tőle szövegkönyvet. Pedig nagy kedvem volna, hogy egy olasz operában is megmutassam a képességeimet.”

Így írt 1783 májusában az apjának Mozart, és ha úgy vesszük, gyanakvó kétkedése nem bizonyult éppenséggel indokolatlannak. Hiszen végül majdnem három esztendő kellett hozzá, hogy megszülessen az abbéval közös első operája, a Figaro házassága, amellyel aztán valóban mindketten megmutatták a képességeiket. Az operatörténet oly nevezetes alkotói együttműködésére az elkövetkező napokban többször is alkalmunk nyílik majd újfent rácsodálkozni. Szombaton este például a Bartók Rádió műsorát, s ott közelebbről a New York-i MET 2012-es Don Giovanni-előadásának ismétlését hallgatva: Andrew Davis vezényletével, többek közt Gerald Finley, Bryn Terfel és Isabel Leonard szereplésével (április 17., hét óra). Vasárnap pedig – még hat évet visszaugorva – a három Mozart–Da Ponte-opera hazai előadás-történetének legújabb kori mérföldkövét, vagyis Kovalik Balázsék Mozart-maratonját idézhetjük majd az emlékezetünkbe. Az idén a múltból gazdálkodó, online Budapesti Tavaszi Fesztivál ugyanis Volt egyszer egy Mozart-maraton címmel fog videó-összeállítást kínálni erről a nagyszerű és egyszeri vállalkozásról, amelynek 2006-os szereplői között mások mellett Kálmán Pétert, Mester Viktóriát, Fodor Beatrixot és Bretz Gábort is ott találhatjuk majd: április 18-án délután este nyolctól egy napon át.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.