A csodatévő kappanháj - Morrissey (koncert)

  • - legát -
  • 2006. július 13.

Zene

A brit bálvány lassan negyedszázados pályafutása soha nem váltott ki tömeges érdeklődést Magyarországon.

A brit bálvány lassan negyedszázados pályafutása soha nem váltott ki tömeges érdeklődést Magyarországon. Könnyű lenne mindezt a sokat emlegetett gyalázatos közízlésre kenni, de mivel a mainstream média elkerülte Morrissey szóló pályafutását éppúgy, mint korábbi zenekarát, a The Smithst, nem kenhetjük a lakodalmas rock rajongóira, hogy szinte ismeretlenül érkezett a múlt héten Budapestre. Mégis elgondolkodtató, hogy ha már így alakult (hála a bátor koncertszervezőknek), miért nem akadt egyetlen rádióállomás, televíziós csatorna vagy lemezforgalmazó, amely valamiféle előzetes felvilágosító munkát végzett volna? Morrissey tavasszal megjelent új albumát (a többiről nem is beszélve) hiába keresnénk a nagy lemezboltokban, pedig úgy tudjuk, a Ringleader Of The Tormentors megjelenését még Észtországban is jelentős promóció előzte meg.

Valójában már az is csoda, hogy félig megtelt a PeCsa szabadtéri színpada. Az már sokkal kevésbé, hogy a hatalmas Oscar Wilde-molinó díszítette színpadra álló énekesnek a csekély érdeklődést látva leginkább az járhatott a fejében, hogy minél hamarabb letudja ezt a fellépést. (Állítólag már a délutáni városnézésen kiakadt a Media Markt [!] lemezválasztékát látva - tegyük hozzá, teljes joggal.) Az ócska hungry-Hungary poénnal indított - erre mondta egy fanatikus, hogy "szofisztikált Morrissey-humor", szerintünk nem az -, mégis, miután dalra fakadt, nem lehetett vita, a világ egyik legfantasztikusabb könnyűzenei produkcióját élvezhettük. Ne kérdezzék, miért, nincs rá magyarázat.

Tárgyszerűen ugyanis egy idősödő, hízásra hajlamos ficsúr (az utolsó nemzetközi playboyok egyike) színpadi vetkőzéssel tarkított, már-már ripacskodásnak ható teátrális gesztusait tekinthettük meg, akit ráadásul egy cseppet sem érdekelt, hogy a kétmaroknyi, lelkes hazai tábor természetesen inkább egy "the best of" összeállításra számított. Noha a nyitány megegyezett a tavaly megjelent Live at Earls Court (Tökéletes arányok, Magyar Narancs, 2005. március 24.) koncertalbuméval, előbb a How Soon is Now? című The Smiths-klasszikust, majd a 2004-es You Are The Quarry album húzódalát, a First Of The Gang To Die-t énekelte el, aztán attól kezdve végét ért a "gyereknap", s az új lemez dalai kerültek elő, melyeket a közönség nagy része eddig aligha hallott. A szellemidézésre vágyóknak mindössze három The Smiths-számmal és egy fantasztikus New York Dolls-feldolgozással (Human Being) kellett beérniük.

A koncert egy perccel sem tartott tovább másfél óránál; a budapesti rutinrevü Morrissey számára a Tormentors turné valószínűleg legjelentéktelenebb állomása. Ám akik látták, azoknak felejthetetlen élmény volt, még ha nem is tudják megmagyarázni, pontosan miért. A "karizmatikus egyéniség" kifejezést már lenyúlták a sportriporterek.

PeCsa Szabadtér, július 5.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.