mi a kotta?

Agent spirituel

  • mi a kotta
  • 2020. szeptember 27.

Zene

„de, amit most mindjárt az elején hangsúlyozni szeretnék, hogy az ő, mármint Bormester Mihály részéről (life and opinions of Michael Winemaster), semmiféle bizalomról szó sem volt. Lehet, sőt valószínű, hogy valamilyen generálgyónást csinált, az ok most nem érdekel, és talán egyáltalában nem is érdekes és, mint agent spirituel, mondjuk, éppen én voltam ott, éppen én, ami nem volt véletlen, de akár az részéről, akár az én részemről nem is volt szándékos, hanem véletlen is, végzetesen értelmes is, amint ez már lenni szokott, volt benne olyan furcsa, egészen furcsa logika, majdnem illogikus logika, nem mondom, hogy magasabb, hanem olyan másféle, olyan, de ezt most hagyjuk, talán később majd lesz rá alkalom, beszélni fogok róla, bár maga a dolog mellett elég érdektelen. Mondom, eleinte fejemet ezen elég sokat törtem, és néha már-már hajlottam olyan felfogásra, hogy én az egészben szükségképpen olyan agent spirituel-féle ember vagyok, persze ez alkalommal meg kell vallanom, hogy ezt a kifejezést én csináltam, nem tudom, helyes vagy helytelen, szóval olyan ember, aki sokkal inkább ügyvivő, mint bármi más, és ez részemről talán a helyes, sőt a korrekt magatartás volt, a dologba nem szólok bele, ha az eseményre kénytelen vagyok is kritikai megjegyzést tenni, nagyobbára egész erőmet a dolgok szenvedélyesen egzakt megfogalmazására fordítom.”

Ily kacskaringósan és mégis in medias res indul Hamvas Béla fő- és kulcsműve, grandiózus beavató regénye, a Karnevál, amely oly sokak számára kedves és fontos olvasmány. Töredelmesen megvallva, számunkra nem annyira, de ettől még kíváncsian hallgatjuk majd Rudolf Pétert, aki az idei Fesztivál Akadémia utolsó előtti estéjén e szövegkolosszus részleteit olvassa majd fel (Uránia Nemzeti Filmszínház, augusztus 29., nyolc óra). Méghozzá annál is nyitottabban fogunk odafülelni, mivel a fölolvasást körülölelő koncert műsorszámai igencsak kimozgatják majd a közönséget a hangverseny-látogatói rutinból. Itt ugyanis Kolonits Klára Schubert-dalokat készül elénekelni Borbély László által kísérve, Csalog Gábor és Kemenes András Kurtágot zongorázik majd, a koncert pedig Sosztakovics két hegedűre és egy zongorára szerzett Öt darabjával fog indulni: Kállai Ernő, Zalai Antal és lei Balázs előadásában.

Sosztakovics neve már át is vezeti ajánlónkat a vasárnap záruló Fesztivál Akadémiától a hétvége másik nagy sorozatához, a Budapest Quartet Weekendhez. A G. Horváth László által megálmodott minifesztivál ugyan­is idén az orosz komponista (képünkön Prokofjev és Hacsaturján által közrefogva) összes vonósnégyesét kínálja elibénk: péntektől vasárnapig összesen nyolc koncerten, a Nádor teremben. S mindeközben már az Óbudai Danubia Zenekar is felettébb sűrű (koncert)programot bonyolít le ezekben a napokban: igaz, ők a BMC-ben és éppenséggel az évfordulós Beethovenre összpontosítva a figyelmet. Föllépéseik közül a most aktuális, többlettartalommal feldúsult tematikus estjüket, a Fel-/meg-/ki-/szabadulás című hangversenyt emlegessük nyomatékkal: csupa idevágó Beethoven-nyitány, a házigazdaként is szerepet vállaló Hámori Máté vezényletével (BMC, augusztus 30., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.