Koncert

Galaxisok

Zene

Fél év kihagyás után lépett újra színpadra Szabó Benedek zenekara, amellyel a karantén során több fontos dolog is történt. Egyrészt lerövidítették a nevüket, meghajolva azelőtt, hogy az emberek nagy része eddig is így hivatkozott rájuk. Az alkotói munka terén sem unatkoztak: egymás után írták az új dalokat, így az a ritka helyzet állt elő, hogy bár legutóbbi albumuk, a Cím nélküli ötödik lemez csak januárban jelent meg, javában körvonalazódik a Történetek mások életéből című folytatás.

Ráadásul nem elégedtek meg a próbatermi csiszolással, 3 dalt ki is adtak. A szentendrei koncerten pedig még tovább mentek: nem kevesebb mint 8 teljesen új számot játszottak el, a program harmadát ezek tették ki. Persze lehet, hogy csak tesztelni akarták ezeket élesben is egy viszonylag „félreeső” helyszínen, ha azonban a következő turnét ezzel a repertoárral képzelik el, az elég rossz ötlet volna. Még úgy is több időt kellene hagyni az év elején megjelent anyag kifutására, ha a tavaszt és a nyarat végigkoncertezték volna az erre épülő műsorral. Így pedig, hogy alig pár bulira került sor a járvány kitöréséig, hiba lenne elhomályosítani az épphogy bejáratott számokat a még újabbakkal.

Arról nincs szó, hogy máris kikerültek volna a programból az ötödik lemez dalai, a 10-ből 7-et eljátszottak. A másodikról viszont konkrétan egyet se, és a többiről is egyenként csak 2-3-at. Így jó pár régebbi sláger (Boldoggá akarlak tenni, Philip Morris Blue, Felkelek, elmegyek boltba stb.) pörgött ki hamarabb a kelleténél, ami még úgy is komoly hiányérzetet okozott, hogy a közönség szemlátomást nyitottan fogadta az először hallott számokat is. Egyszeri élménynek érdekes volt ez a setlist, de remélem, hogy nem válik egyelőre tartóssá.

Barlang, Szentendre, augusztus 21.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.