Ahogy a tévében - Mindless Self Indulgence az A38-on (koncert)

  • Sisso
  • 2007. november 8.

Zene

Becsöngetünk és elfutunk, miközben makulátlan a zakónk. Ez jutott eszembe a Mindless Self Indulgence (MSI) nevű, New Yorkból érkezett világhírű disney-dark-punk zenekarról, amikor belecsaptak a húrokba a színpadon.

Becsöngetünk és elfutunk, miközben makulátlan a zakónk. Ez jutott eszembe a Mindless Self Indulgence (MSI) nevű, New Yorkból érkezett világhírű disney-dark-punk zenekarról, amikor belecsaptak a húrokba a színpadon. Meg az is, hogy minden bizonnyal ilyen a mai punk életérzés. Pontosan koreografált, elektronikus alapú, de a hiphop és a reggae is belefér. A világnagy metropolis ellenkultúráját így egyengetik a jövő turnémenedzserei, akiknél otthon Malcolm McLaren képe függ a központi fűtés fölött. Egyébként meg jó, hogy a kissé híresebb és kevésbé punk My Chemical Romance-szel (Mychem) közös turnéjuk előtt benéztek a hajóra, és élőben is láthattam az együttest, mert pont olyanok voltak, mint videón. Lenyűgöző a profizmus, ahogy gombnyomásra lesznek idegesek a színpadon, miközben nem tudni, hogy most a Mechanikus narancs vagy az Én, Pán Péter című film kellős közepén vagyunk. Agresszívek a szövegeik, szidják a rendszert és Jimmy Page-t, feltűnő az öltözékük, de aranyosak, és minden pillanatban showmanek. Azt adják, amit várnak tőlük, és ez elsősorban az A38 közönségén volt lemérhető. Az underground klubnak megfelelő méretű, pontosan az alkalomhoz öltözött (talán csak denevérszárny nem volt) "tömeg" lelkesen énekelte a pofonrúgásszerű, maximum másfél perces számokat. Például a Shut Me Up című, legnépszerűbb opust. Nem akármilyen énekesük van, nevezetesen Jimmy Urine, aki tisztességesen eljátssza az elmegyógyintézetből szökött trogloditát, így akár Johnny Rottenre is emlékeztethetne, ha nem volna benne legalább annyi Al Jourgensen, Robert Smith vagy Tom és Jerry. A hangja, akárcsak a haja, szélsőséges, szexi és sokszínű. A számok között rendre one man show-t csinál, a hátán lévő felirattól a botmikrofonnal begyakorolt mazsorettmozdulatokig mindent bevet, és jók a dumái, kivéve az "I'm so hungry, I'm fuckin' starving" kezdetű, vendéglátós megélhetési poént. A dobos, bár cuki a copfja, nem tudja, mi fán terem a dob, a gitáros meg a basszerlány nagyjából rendben van, utóbbit Lynnek hívják, tornaszernek is tudja használni a hangszerét, és friss férje, a Mychem-énekes Gerard Way látványa is igazán jól kiegészítette a produkciót. (Pedig csak inkognitóban ült a hangosítópult mögött.)

Október 29., A38 hajó

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.