Aki megbirkózott - Hariprasad Chaurasia (ajánlat)

  • Tóth Szabolcs (india.tilos.hu)
  • 2006. április 20.

Zene

India egyik legősibb hangszerét, a bambuszfuvolát, hagyományos nevén a banszurit hiába kerestük volna száz évvel ezelőtt a színpadokon, hiszen addig gyakorlatilag csak a népzenében használták. A múlt század néhány nagyszerű muzsikusának - leginkább Pannalal Ghoshnak - köszönhetően azonban szerencsére végérvényesen behódolt neki az amúgy igencsak válogatós klasszikus zenei közönség.
Ghosh előtt nem volt olyan banszurijátékos, aki ennyire élethűen tudta volna megszólaltatni az "énekhangtechnikákat", vagyis az emberi hang sajátos hajlításait a fuvolán. Most pedig ennek a különös hangszernek a legnagyobb élő muzsikusa, Pandit Hariprasad Chaurasia készül koncertet adni hazánkban április 29-én, a Trafóban.

Pandit élete nem szokványos zenésztörténet. 1938-ban született Allahabadban. Apja tradicionális birkózó volt, aki fiát is birkózónak szánta, ezért az ifjú Harinak titokban kellett zeneleckékre járnia, miközben a nap java részét hatalmas súlyokat emelgetve töltötte. Először vokális zenét tanult, majd Pandit Bholanath vezetésével megismerkedett a banszurival. Később a legendás Annapurna Dévi tanítványa lett, de ehhez el kellett követnie az indiai zenetörténet egyik legheroikusabb aktusát. Annapurna Dévi ugyanis nem akarta elfogadni tanítványául, mondván, hogy az ujjaiba már belerögzült a sokévnyi hibás gyakorlás. Chaurasia ezért rövid gondolkodás után az amúgy jobb oldalon tartott fuvolát bal felől fogva megfordította saját ujjrendjét, vagyis gyakorlatilag újratanulta, hogyan bánjon a hangszerrel. (Ha valakinek kétségei lennének a dolog nehézségét illetően, fogyasszon el egy tányér levest úgy, hogy az ügyetlenebb kezében tartja a kanalat.)

Harmincéves korában már szólókoncertet adott a londoni Royal Albert Hallban, ahol Yehudi Menuhin méltatta meleg szavakkal. Indián kívül pedig több zenei kísérleti projektben vett részt. Játszott John McLaughlin nemrég nálunk járt Shakti nevű zenekarával és más dzsessz- és komolyzenei formációkkal is. Számos hazai és nemzetközi kitüntetés után 2000-ben megkapta a Padmavibhusan címet, ami az indiai "Kossuth-díj" harmadik fokozatának felel meg. Mindez persze csak üres szó azoknak, akik még nem hallották játszani.

Hariprasad Chaurasia idén lesz 68 éves. Nem halhatatlan, de hallható.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.