Aki megbirkózott - Hariprasad Chaurasia (ajánlat)

  • Tóth Szabolcs (india.tilos.hu)
  • 2006. április 20.

Zene

India egyik legősibb hangszerét, a bambuszfuvolát, hagyományos nevén a banszurit hiába kerestük volna száz évvel ezelőtt a színpadokon, hiszen addig gyakorlatilag csak a népzenében használták. A múlt század néhány nagyszerű muzsikusának - leginkább Pannalal Ghoshnak - köszönhetően azonban szerencsére végérvényesen behódolt neki az amúgy igencsak válogatós klasszikus zenei közönség.
Ghosh előtt nem volt olyan banszurijátékos, aki ennyire élethűen tudta volna megszólaltatni az "énekhangtechnikákat", vagyis az emberi hang sajátos hajlításait a fuvolán. Most pedig ennek a különös hangszernek a legnagyobb élő muzsikusa, Pandit Hariprasad Chaurasia készül koncertet adni hazánkban április 29-én, a Trafóban.

Pandit élete nem szokványos zenésztörténet. 1938-ban született Allahabadban. Apja tradicionális birkózó volt, aki fiát is birkózónak szánta, ezért az ifjú Harinak titokban kellett zeneleckékre járnia, miközben a nap java részét hatalmas súlyokat emelgetve töltötte. Először vokális zenét tanult, majd Pandit Bholanath vezetésével megismerkedett a banszurival. Később a legendás Annapurna Dévi tanítványa lett, de ehhez el kellett követnie az indiai zenetörténet egyik legheroikusabb aktusát. Annapurna Dévi ugyanis nem akarta elfogadni tanítványául, mondván, hogy az ujjaiba már belerögzült a sokévnyi hibás gyakorlás. Chaurasia ezért rövid gondolkodás után az amúgy jobb oldalon tartott fuvolát bal felől fogva megfordította saját ujjrendjét, vagyis gyakorlatilag újratanulta, hogyan bánjon a hangszerrel. (Ha valakinek kétségei lennének a dolog nehézségét illetően, fogyasszon el egy tányér levest úgy, hogy az ügyetlenebb kezében tartja a kanalat.)

Harmincéves korában már szólókoncertet adott a londoni Royal Albert Hallban, ahol Yehudi Menuhin méltatta meleg szavakkal. Indián kívül pedig több zenei kísérleti projektben vett részt. Játszott John McLaughlin nemrég nálunk járt Shakti nevű zenekarával és más dzsessz- és komolyzenei formációkkal is. Számos hazai és nemzetközi kitüntetés után 2000-ben megkapta a Padmavibhusan címet, ami az indiai "Kossuth-díj" harmadik fokozatának felel meg. Mindez persze csak üres szó azoknak, akik még nem hallották játszani.

Hariprasad Chaurasia idén lesz 68 éves. Nem halhatatlan, de hallható.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.