animáció - Rejtőzködők nyelve

  • - t -
  • 2009. április 23.

Zene

Amennyiben magától értetődőnek, egyszersmind kőbe vésettnek tekintjük, hogy a mozgóképes regényadaptációk szinte kizárólagos formája a játékfilm, nem tehetünk másként a versekkel sem, nincs okunk csodálkozni, amikor animációs, rajzos kiszerelésben látjuk őket viszont. Kedvencem Péterffy Zsófia Faludy-feldolgozása, a Kalózok szeretője 2002-ből. (Nem csak az enyém, a velencei Mostra zsűrije is így volt vele.) Péterffy a német expresszionisták vastag pemzlijével kente vászonra a maga versét...
Amennyiben magától értetődőnek, egyszersmind kőbe vésettnek tekintjük, hogy a mozgóképes regényadaptációk szinte kizárólagos formája a játékfilm, nem tehetünk másként a versekkel sem, nincs okunk csodálkozni, amikor animációs, rajzos kiszerelésben látjuk őket viszont. Kedvencem Péterffy Zsófia Faludy-feldolgozása, a Kalózok szeretője 2002-ből. (Nem csak az enyém, a velencei Mostra zsűrije is így volt vele.) Péterffy a német expresszionisták vastag pemzlijével kente vászonra a maga versét...

A perzsa Hafez (a "Titokmesélő") szerelemről, mámorról, borról szerzett költeménye nyilvánvalóan "finomabb" megközelítést igényelt. Ám csak Péterffyéhez fogható az az érzékenység, amivel a brit David Anderson megtalálta a Titokmesélő lírájának képi formáját. Anderson az írásból indul ki, a kalligráfiából, a sorok, a szavak alakulnak feneketlen mélységű tóvá, hullámok cirógatta víztükörré (máshol szökkenő szarvassá), kifejezvén így nemcsak a tartalmat, de a versi létet. Anderson ugyanis általános érvényű közlést tesz minden líra létezéséről, sorsáról és üzenetéről, amikor a vízre írja a maga versét (ami persze aztán is megmarad Hafeznek).

De a kiválasztás is számít, hisz a Titokmesélőnél bizonyára közelebb is találhattunk volna olyat, aki a kellő érzékenységgel nyilatkozik a mondott - s a költőket oly sűrűn foglalkoztató - szentháromságban. De Andersont az idegen, a távoli és mégis ismerős jelek érdekelték, a költők idegensége, a szerelem távolisága: a rejtőzködők nyelve - mely címet viselő filmmű egy kétségtelen gyöngyszem, e fesztivál alig sem hivalkodó éke.

*****

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.