Animációs filmklub a LuciaLaura Caféban: Horizonttágítás

  • Sz. T.
  • 2001. február 22.

Zene

a háromdimenziós lények világába képtelenek áthatolni.
Aháromdimenziósak zömmel fiatalos külsejű, értelmes tekintetű egyedek. Többségük bizonyos periódusonként (megfigyelésünk szerint ennek időtartama egy és kb. húsz perc között váltakozhat) egy vékony, fehér rudacskát helyez ajkai közé, és a végét meggyújtván gondoskodik tüdeje és a helyiség füstellátásának folyamatos fenntartásáról.

A helyiség egy egyébként a kipufogógáz miatt gyalogosok számára veszélyes közforgalmi alagút szárazföldi bejáratától kőhajításnyira található. Neve LuciaLaura Café, bár az idegen még a korábbi Trend Café nevet mutató táblával is találkozhat. Berendezése a kifinomultan egyszerű design nyomvonalát követi, de mindebből szerda esténként a tömeg miatt keveset látni. Aki erre is kíváncsi, ne ilyenkor jöjjön, vagy ha mégis, érkezését időzítse annak tudatában, hogy az este nyolcra hirdetett látnivaló feltehetőleg hétről hétre többeket vonz majd. Ehet és ihat is, I. osztályú árakon: évjárattal és termelői névvel azonosított vörösborok esetében ez decinként 200-450, teák esetében egységesen 350 Ft, az alkoholos italkeverékek 600-tól indulnak a várhegynek.

Viszont a látvány ingyenes, és erősen tart az unikum felé. A magyar animációs filmgyártás zászlóshajója, a Varga Stúdió, érzékelvén a műfaj múltja és jelene iránti ismeretszerzési igényt és egyúttal a moziműsorban e téren tátongó űrt, filmklubot indított itt. Szerda esténként februárban kanadai, márciusban amerikai, áprilisban angol filmeket adnak, a sorozatot ősztől őskori darabokkal, mindenféle európai, japán és ausztrál filmekkel, valamint reklámfilmekkel és videoklipekkel tervezik folytatni. A vetítést úgy kell elképzelni, hogy a rövid bevezető szövegekkel kísért filmek a helyiség egyik sarkában álló tévékészüléken, illetve a szabad ég felé nyitott belső udvaron kihúzott vásznon peregnek egyszerre. Ez ilyenkor elég bizarr, a bent melegedők azt is figyelemmel kísérhetik, hogy odakint kabátos háromdimenziósak ülnek egy fa és néhány űrhajós ruhafogasra emlékeztető hősugárzó alatt, nulla fokban, ajkukat mégis nevetés hagyja el, semmivel sem ritkább rendszerességgel, mint a füst.

E helyzetjelentés írója a második estén igyekezett pótolni valamit Norman McLarenből. Egyúttal szignójával tanúsítja, hogy jogosan nevezik animációs zseninek az 1987-ben elhunyt, igen csavaros eszű és biztos kezű, skót származású kanadait, és hogy igaza volt annak a közeli kapcsolatának, aki még időszámításunk előtt, a Híradó moziban, e ma már Horizontnak sem nevezett, körúti bazárban látott McLarentől ezt-azt, és máig odavan tőle.

Sz. T.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.