Lemez

Anneleen Lenaerts: Nino Rota

  • - csk -
  • 2019. július 13.

Zene

Akinek volt már emlékezetes filmélménye, tudja, hogy a képsorok hátterében megszólaló zene fontos hozzájárulás a történet hangulatához, a cselekmény értelmezéséhez. A filmzeneszerzők között jelentős művészeket találunk. Fellini munkái nem lennének ugyanazok, ha nem illusztrálná a képsorokat a rendező állandó partnere, a nála kilenc évvel korábban született Nino Rota (1911–1979) zenéje. Rota nemcsak az Országúton, a Nyolc és fél, Az édes élet és más Fellini-remekek zeneszerzője volt: dolgozott Viscontival, Zeffirellivel, és ő volt Coppola Keresztapa-sorozatának zeneszerzője is. Koncertdarabokból álló életműve is igen gazdag. Korunk egyik legkiválóbb hárfása, a belga Anneleen Lenaerts, a Bécsi Filharmonikusok tagja a komponista hárfaműveiből válogatott (Hárfaverseny, Szonáta fuvolára és hárfára, Sarabande és toccata), megtoldva a mustrát olyan filmek zenéjének részleteivel, mint A keresztapa, a Halál a Níluson, Az édes élet, a Rómeó és Júlia, A makrancos hölgy. Az elegáns, színgazdag és virtuóz előadások a nemzetközi élvonal színvonalát képviselik, a művésznő fuvolás partnere például Emmanuel Pahud, a Brüsszeli Filharmonikusokat Adrien Perruchon vezényli érzékenyen.

A filmzenerészletek inkább csak szórakoztató csemegék, az igazán érdekes az, hogy a saját jogon megalkotott koncertdarabokban is ott az illusztrativitás. A szerző nem tud kibújni a bőréből: muzsikája ilyenkor is vizionál, ábrázol, történetet mond. A Hárfaverseny Andantéjában például hamisítatlan erdei jelenet tárul elénk vadászkürtszignálokkal, középkori témájú kosztümös film hangulatát sugallva.

Warner Classics, 2019

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.