Szélsőséges zenei produktum az Another Way négyszámos, mindössze ötperces kislemeze, amely a korábbiaktól eltérően csak digitális formában jelent meg. Ugyanúgy szélsőséges, mint minden eddigi anyaguk, ugyanis fastcore zenéjüknek két alapvető hajtómotorja van. Az egyik a mindennapok sivárságából, a frusztrációból, a társadalomnak és a hatalomnak való kiszolgáltatottságból táplálkozó düh, a másik pedig a sebesség, a végletekig gyorsított dob- és gitártémák, melyek hatásfokát a szövegekből áradó elemi erő még tovább fokoz.
Nem pusztán zenei agresszió, sokkal inkább figyelemkeltő segélykiáltás ez az EP, és érdemes komolyan venni. A hitelek miatti soha véget nem érő szélmalomharc, a szemfényvesztő reformok hiábavalósága, a fásultság, a magány és a kiszolgáltatottság érzése csapódik le a dalszövegekben, amelyek a szélvészgyors zajos zenéhez fejhangú üvöltés formájában illeszkednek. A zenekar Az idő rövid története című 2013-as nagylemezére jellemző intellektuális irányultságú szövegei, a precíz zenei szerkesztettség és tudatosság helyébe ezúttal ösztönösség lépett. Habár most is akadnak fifikás riffek, elsősorban az egyszerűség dominál. Viszont a bennük munkáló indulatokból táplálkozó, a zenéből és a szövegekből áradó elemi feszültség megmaradt.
A Rabként létezel című szám elején felcsendülő dallam révén a feszültség oldódni látszik, ám a megnyugvás hamis érzetét sejtető rész hamar véget ér, és újabb dühödt zenei őrléssé válik.
Azonban a demókra emlékeztető koszos hangzás csalódást okoz – a szöveg elsőre teljesen érthetetlen –, ami jócskán tompítja a feszes gitárhangzás élét, és visszavesz a lemez lendületéből. Az Egy álommal szegényebb ösztönös dühkitörésként értelmezhető anyagában sokunk keresztje benne van, de csak kevesekhez szól.
Szerzői kiadás, 2019
