mi a kotta?

Arad fia

  • mi a kotta
  • 2016. április 3.

Zene

„A kettejük közti erős kötelék abból az akaratlan tévedésből ered, amikor a szerelem arra törekszik, hogy meghosszabbítsa önmagát a szükséges változás állapotán túl, és kölcsönös biztosítékokra tegyen szert, áthágva azt, ami örökké új és változó a jelenségvilágban – ez a kötelék kényszeríti bele mindkettejüket a szeretet nélküli egyesülés gyötrelmeibe. A költemény további folyamata feltárja azután annak a szükségszerűségét, hogy a valóság változásait, sokrétegűségét, örök megújulását elismerjük, és engedjünk neki. Wotan fölemelkedik arra a tragikus magaslatra, hogy saját pusztulását – akarja. Ez minden, amit az emberiség történetéből tanulhatunk: akarni és végrehajtani a szükségszerűt.” Az előzékeny elemző, Richard Wagner értelmezte ekképp egy levelében a főisten Wotan és neje, Fricka kapcsolatát, s végeredményben az egész Ring egyik szándékolt fő üzenetét. E megzápult isteni frigynek A walkür cselekményében is jut sorsalakító szerep, s erről vasárnaptól az operaházban is megbizonyosodhatunk. Mert A Rajna kincse tavalyi bemutatójával megkezdett új Ring-ciklus most elérkezik A walkürhöz: ezúttal is M. Tóth Géza rendezésében és Halász Péter zenei irányítása alatt (március 6., öt óra).

Vasárnap este még egy operabemutató küzd a figyelmünkért: koncertszerű előadásban és egyszeri alkalom gyanánt, ám csak annál különlegesebb, jószerint exkluzív operaélményt ígérve. A Müpa Régizene Fesztiválján ugyanis Vashegyi György továbbhalad Jean-Joseph Cassanéa de Mondonville újrafelfedezésének útján, a 18. századi francia zeneszerző Isbé című operájának első modern kori előadását életre szólítva (Nemzeti Hangversenyterem, március 6., hat óra). E műről magunk sem tudunk szinte semmit, leszámítva azt az érdekes apróságot, hogy az 1742-ben bemutatott első Mondonville-opera egy pár évvel korábban elhunyt dandártábornok, bizonyos Henri-François de la Rivière márki szövegén alapult.

A Régizene Fesztivál másik nagy eseményének az a pénteki barokk áriaest ígérkezik, ahol Baráth Emőke és Valer Barna-Sabadus kontratenor énekel majd szerelmi kettősöket (Fesztivál Színház, március 4., fél nyolc). A harmincesztendős Barna-Sabadus (képünkön) Arad szülötte, nevének tanúsága szerint pedig legalább részben magyar származású, s ami a legfontosabb: ő az androgün operaéneklés Jaroussky és Cencic után most soron következő nagysága.

Még három zenekari koncertet kell említenünk a hétvégéről és a jövő hét elejéről, s mindhármon jeles szólistát is köszönthetünk majd a pódiumon. A Pannon Filharmonikusok pesti hangversenyén a trombitás Boldoczki Gábor lesz a vendég: Haydn Esz-dúr trombitaversenye érdekes kontrasztot teremt majd Bruckner 8. szimfóniájával (Nemzeti Hangversenyterem, március 5., fél nyolc). A Liszt Ferenc Kamarazenekar Emmanuel Pahud fuvolajátékával csábít a koncertjére, melyen három Bach zenéje vár ránk (Zeneakadémia, március 7., fél nyolc), míg szerdán a Concerto Budapest és a szoprán Juliane Banse fog Schubert-műveket megszólaltatni, méghozzá a német énekesnő férje, Christoph Poppen vezénylete alatt – a Wotanéktól üdvösen eltérő párkapcsolatot érzékletessé téve (Nemzeti Hangversenyterem, március 9., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?