mi a kotta?

Arad fia

  • mi a kotta
  • 2016. április 3.

Zene

„A kettejük közti erős kötelék abból az akaratlan tévedésből ered, amikor a szerelem arra törekszik, hogy meghosszabbítsa önmagát a szükséges változás állapotán túl, és kölcsönös biztosítékokra tegyen szert, áthágva azt, ami örökké új és változó a jelenségvilágban – ez a kötelék kényszeríti bele mindkettejüket a szeretet nélküli egyesülés gyötrelmeibe. A költemény további folyamata feltárja azután annak a szükségszerűségét, hogy a valóság változásait, sokrétegűségét, örök megújulását elismerjük, és engedjünk neki. Wotan fölemelkedik arra a tragikus magaslatra, hogy saját pusztulását – akarja. Ez minden, amit az emberiség történetéből tanulhatunk: akarni és végrehajtani a szükségszerűt.” Az előzékeny elemző, Richard Wagner értelmezte ekképp egy levelében a főisten Wotan és neje, Fricka kapcsolatát, s végeredményben az egész Ring egyik szándékolt fő üzenetét. E megzápult isteni frigynek A walkür cselekményében is jut sorsalakító szerep, s erről vasárnaptól az operaházban is megbizonyosodhatunk. Mert A Rajna kincse tavalyi bemutatójával megkezdett új Ring-ciklus most elérkezik A walkürhöz: ezúttal is M. Tóth Géza rendezésében és Halász Péter zenei irányítása alatt (március 6., öt óra).

Vasárnap este még egy operabemutató küzd a figyelmünkért: koncertszerű előadásban és egyszeri alkalom gyanánt, ám csak annál különlegesebb, jószerint exkluzív operaélményt ígérve. A Müpa Régizene Fesztiválján ugyanis Vashegyi György továbbhalad Jean-Joseph Cassanéa de Mondonville újrafelfedezésének útján, a 18. századi francia zeneszerző Isbé című operájának első modern kori előadását életre szólítva (Nemzeti Hangversenyterem, március 6., hat óra). E műről magunk sem tudunk szinte semmit, leszámítva azt az érdekes apróságot, hogy az 1742-ben bemutatott első Mondonville-opera egy pár évvel korábban elhunyt dandártábornok, bizonyos Henri-François de la Rivière márki szövegén alapult.

A Régizene Fesztivál másik nagy eseményének az a pénteki barokk áriaest ígérkezik, ahol Baráth Emőke és Valer Barna-Sabadus kontratenor énekel majd szerelmi kettősöket (Fesztivál Színház, március 4., fél nyolc). A harmincesztendős Barna-Sabadus (képünkön) Arad szülötte, nevének tanúsága szerint pedig legalább részben magyar származású, s ami a legfontosabb: ő az androgün operaéneklés Jaroussky és Cencic után most soron következő nagysága.

Még három zenekari koncertet kell említenünk a hétvégéről és a jövő hét elejéről, s mindhármon jeles szólistát is köszönthetünk majd a pódiumon. A Pannon Filharmonikusok pesti hangversenyén a trombitás Boldoczki Gábor lesz a vendég: Haydn Esz-dúr trombitaversenye érdekes kontrasztot teremt majd Bruckner 8. szimfóniájával (Nemzeti Hangversenyterem, március 5., fél nyolc). A Liszt Ferenc Kamarazenekar Emmanuel Pahud fuvolajátékával csábít a koncertjére, melyen három Bach zenéje vár ránk (Zeneakadémia, március 7., fél nyolc), míg szerdán a Concerto Budapest és a szoprán Juliane Banse fog Schubert-műveket megszólaltatni, méghozzá a német énekesnő férje, Christoph Poppen vezénylete alatt – a Wotanéktól üdvösen eltérő párkapcsolatot érzékletessé téve (Nemzeti Hangversenyterem, március 9., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.