Lemez

Atom TM: HD

  • - velkei -
  • 2013. április 28.

Zene

Az 1968-as születésű Uwe Schmidt a kortárs német elektronikus zene egyik legnagyobb alakja. Több mint huszonöt éve alkot folyamatosan úgy, hogy emellett sokszor képes arra is, hogy ne vegye túlzottan komolyan magát.

Popzenei körökben leginkább Se–or Coconutként ismert, mely néven különböző latin zenékkel járta körbe a világ legnagyobb fesztiváljait rengeteg éven át; az underground vagy alternatív elektronika megfoghatatlan dimenziójában pedig az Atom TM a legismertebb álneve. Ez utóbbi alatt jelent meg legújabb albuma, HD címmel, amely, nem viccelek - bár lehet, hogy elszámoltam -, Schmidtnek körülbelül a hetvenedik albuma 1988 óta. Mennyire lehet fontos egy új lemez hatvankilenc másik után? Mit lehet hozzátenni vele az életműhöz? Egyáltalán, érdemes még foglalkozni vele?

A művésznek ez a harmadik albuma a zsánerben meghatározónak számító Raster-Noton kiadónál, és ő tiszteletben tartja a helyi elvárásokat. Tudományos német electro szól negyven percen át kövér basszusokkal, kísérleti hangokkal, gépies környezetben, alkalmi zajokkal. Az ismeretlen kutatása azonban elmarad - helyette a popzenét vizsgálja Schmidt meglehetősen érdekes szemszögből. Az első furcsaság akkor jön szembe, amikor nyolc perc után az I Love U-ban Jamie Lidell kezd el énekelni, később pedig torzított rockzenék támadnak 24 bitben (The Sound Of Decay, My Generation). Félúton az Empty Alec Empire kritikusságát idézi meg a digital hardcore-katalógusból, a Stop (Imperialist Pop) pedig olyan, mintha egy radikális Kraftwerket hallanánk. Úgyhogy hetven lemez ide vagy oda, Uwe Schmidtnek még mindig van mondanivalója, ráadásul továbbra is újszerűen tud megszólalni. A HD-hatás pedig nemcsak a hangzásra, hanem a minőségre is igaz: ez a szerző legérettebb és legkomolyabb, ugyanakkor mégis legkönynyebben befogadható munkája az utóbbi évekből.

Raster-Noton, 2013

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.