Lemez

FaltyDL: Hardcourage

  • - minek -
  • 2013. április 28.

Zene

A különös név alatt futó New York-i alkotó (Drew Lustman) az egyik legnagyobb ígéretnek számít az elektronikus tánczenében. Zenéje egyszerre táplálkozik dzsesszes gyökereiből (ifjabb korában játszott is zenekarokban), a dubstepből sarjadzó mély, basszusnehéz zenékből, a garage 2/4-es ritmikájából, techno- és house-hagyományból, soulból, jungle-ból és még sok minden másból.

Már első két, egyaránt a Planet Mu kiadónál publikált albumával, a legkülönbözőbb kiadóknál elhintett maxijaival, remixeivel, exkluzív felvételeivel is komoly szakmai és laikus rajongótábort szerzett. A szinte valószínűtlenül termékeny és ezzel együtt egyenletesen magas színvonalon teljesítő zenész néhány éve már a Ninja Tune kiadónál tűnt fel, s néhány érdekfeszítő, rövidebb lélegzetű kiadvány (például a remek Hardcourage/Our House Stab maxi) már előrevetítette az új irányt. A szintén Hardcourage című album azonban még ehhez képest is meghökkentően frissnek tűnik - mindenekelőtt abban, hogy mennyire vidám, nyitott és szellemes. Könnyedén játszadozik el stílusokkal és műfajokkal, s fölényes magabiztossággal asszimilálja a techno/house hagyatékot (hiszen ez egy alapvetően 4/4-es album), ám remekül nyúl vissza korai d&b/jungle, no meg a dubstep hagyományhoz - például a Korben Dallas című darabban is (e tárgykörben ajánlhatnánk még Dobie-nak készített remixét is). S közben egy olyan remek elektropopsláger is felkerült ide, mint a She Sleeps - a Friendly Fires-énekes Ed Macfarlane vokáljával. A Hardcourage-t bevallottan egy új kapcsolat inspirálta, s végül olyan is lett - igazi szerelmes lemez.

Ninja Tune/Neon Music, 2013

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.