rés a présen

„Augusztus végén hajóra szállunk”

  • rés a présen
  • 2021. május 26.

Zene

Bacsó Kristóf zenész, zeneszerzővel beszélgettünk.

rés a présen: Melyek a Modern Art Orchestrával közös munkád jelentősebb állomásai?

Bacsó Kristóf: A zenekar alapításakor felhívott Fekete-Kovács Kornél, hogy van-e kedvem részt venni a csapatban mint szólamvezető, szólista és zeneszerző-hangszerelő. Természetesen igent mondtam és ez a közös munka azóta is tart, ugyanakkora vagy talán még nagyobb szenvedéllyel, mint a kezdetekkor. A big band muzsikálás szeretete – és egyáltalán a lehetőség, hogy amit leírok a papírra, azt el is játssza egy kiváló zenészekből álló zenekar – rengeteg inspirációt adott, így 2011 körül már egy bő lemeznyi kompozícióm állt a kottatárban. Ekkor kért fel Kornél, hogy készítsünk egy szerzői albumot ezekből a darabokból, és ennek a munkának lett az eredménye a Circular című lemez, amely a MAO szerzői albumok sorozatának első kiadványa lett. Emellett számos más kihívás is volt az elmúlt 16 évben: Bartók-feldolgozások, Morricone-zenék, dolgoztunk több nagynevű szólistával Dave Liebmantől Kurt Ellingig, megszólaltattuk olyan kortárs zeneszerzők műveit, mint Eötvös Péter vagy Vajda Gergő.

rap: Mi a koncepciója a jelenleg is zajló Highligts című sorozatnak?

BK: Az első karantén alatt indult el az Art of Virus című projekt, ennek keretében már a világ negyvenhárom országából küldtek a zenekarnak rövid kompozíciókat, amelyeket online vettünk fel. Az első nyitáskor a zenekart mobillá téve utcazenéltünk Budapest környékén és a Balaton körül. Ősszel Kodály-kórusművekből készítettünk átiratokat, majd a következő karantén alatt főleg kiszenekari projektekkel csináltunk koncertfelvételeket. Januártól már a szigorú óvintézkedéseket betartva újraindítottuk a nagy formációjú online koncerteket. Ilyen a Highlights is, s az a lényege, hogy Budapest ikonikus dzsesszklubjaiban veszünk fel koncerteket, és egyben megmutatjuk a közönségnek, hogy hol tudnak élő dzsesszmuzsikát hallgatni, ha már lesz rá lehetőség. A sorozat minden részében a klub tulajdonosaival, művészeti vezetőivel is beszélgetünk, így a zene mellett a helyszínt is jobban megismerhetik a nézők.

 
Fotó: Birtalan Zsolt

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.