rés a présen

„Augusztus végén hajóra szállunk”

  • rés a présen
  • 2021. május 26.

Zene

Bacsó Kristóf zenész, zeneszerzővel beszélgettünk.

rés a présen: Melyek a Modern Art Orchestrával közös munkád jelentősebb állomásai?

Bacsó Kristóf: A zenekar alapításakor felhívott Fekete-Kovács Kornél, hogy van-e kedvem részt venni a csapatban mint szólamvezető, szólista és zeneszerző-hangszerelő. Természetesen igent mondtam és ez a közös munka azóta is tart, ugyanakkora vagy talán még nagyobb szenvedéllyel, mint a kezdetekkor. A big band muzsikálás szeretete – és egyáltalán a lehetőség, hogy amit leírok a papírra, azt el is játssza egy kiváló zenészekből álló zenekar – rengeteg inspirációt adott, így 2011 körül már egy bő lemeznyi kompozícióm állt a kottatárban. Ekkor kért fel Kornél, hogy készítsünk egy szerzői albumot ezekből a darabokból, és ennek a munkának lett az eredménye a Circular című lemez, amely a MAO szerzői albumok sorozatának első kiadványa lett. Emellett számos más kihívás is volt az elmúlt 16 évben: Bartók-feldolgozások, Morricone-zenék, dolgoztunk több nagynevű szólistával Dave Liebmantől Kurt Ellingig, megszólaltattuk olyan kortárs zeneszerzők műveit, mint Eötvös Péter vagy Vajda Gergő.

rap: Mi a koncepciója a jelenleg is zajló Highligts című sorozatnak?

BK: Az első karantén alatt indult el az Art of Virus című projekt, ennek keretében már a világ negyvenhárom országából küldtek a zenekarnak rövid kompozíciókat, amelyeket online vettünk fel. Az első nyitáskor a zenekart mobillá téve utcazenéltünk Budapest környékén és a Balaton körül. Ősszel Kodály-kórusművekből készítettünk átiratokat, majd a következő karantén alatt főleg kiszenekari projektekkel csináltunk koncertfelvételeket. Januártól már a szigorú óvintézkedéseket betartva újraindítottuk a nagy formációjú online koncerteket. Ilyen a Highlights is, s az a lényege, hogy Budapest ikonikus dzsesszklubjaiban veszünk fel koncerteket, és egyben megmutatjuk a közönségnek, hogy hol tudnak élő dzsesszmuzsikát hallgatni, ha már lesz rá lehetőség. A sorozat minden részében a klub tulajdonosaival, művészeti vezetőivel is beszélgetünk, így a zene mellett a helyszínt is jobban megismerhetik a nézők.

 
Fotó: Birtalan Zsolt

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”