rés a présen

„Augusztus végén hajóra szállunk”

  • rés a présen
  • 2021. május 26.

Zene

Bacsó Kristóf zenész, zeneszerzővel beszélgettünk.

rés a présen: Melyek a Modern Art Orchestrával közös munkád jelentősebb állomásai?

Bacsó Kristóf: A zenekar alapításakor felhívott Fekete-Kovács Kornél, hogy van-e kedvem részt venni a csapatban mint szólamvezető, szólista és zeneszerző-hangszerelő. Természetesen igent mondtam és ez a közös munka azóta is tart, ugyanakkora vagy talán még nagyobb szenvedéllyel, mint a kezdetekkor. A big band muzsikálás szeretete – és egyáltalán a lehetőség, hogy amit leírok a papírra, azt el is játssza egy kiváló zenészekből álló zenekar – rengeteg inspirációt adott, így 2011 körül már egy bő lemeznyi kompozícióm állt a kottatárban. Ekkor kért fel Kornél, hogy készítsünk egy szerzői albumot ezekből a darabokból, és ennek a munkának lett az eredménye a Circular című lemez, amely a MAO szerzői albumok sorozatának első kiadványa lett. Emellett számos más kihívás is volt az elmúlt 16 évben: Bartók-feldolgozások, Morricone-zenék, dolgoztunk több nagynevű szólistával Dave Liebmantől Kurt Ellingig, megszólaltattuk olyan kortárs zeneszerzők műveit, mint Eötvös Péter vagy Vajda Gergő.

rap: Mi a koncepciója a jelenleg is zajló Highligts című sorozatnak?

BK: Az első karantén alatt indult el az Art of Virus című projekt, ennek keretében már a világ negyvenhárom országából küldtek a zenekarnak rövid kompozíciókat, amelyeket online vettünk fel. Az első nyitáskor a zenekart mobillá téve utcazenéltünk Budapest környékén és a Balaton körül. Ősszel Kodály-kórusművekből készítettünk átiratokat, majd a következő karantén alatt főleg kiszenekari projektekkel csináltunk koncertfelvételeket. Januártól már a szigorú óvintézkedéseket betartva újraindítottuk a nagy formációjú online koncerteket. Ilyen a Highlights is, s az a lényege, hogy Budapest ikonikus dzsesszklubjaiban veszünk fel koncerteket, és egyben megmutatjuk a közönségnek, hogy hol tudnak élő dzsesszmuzsikát hallgatni, ha már lesz rá lehetőség. A sorozat minden részében a klub tulajdonosaival, művészeti vezetőivel is beszélgetünk, így a zene mellett a helyszínt is jobban megismerhetik a nézők.

 
Fotó: Birtalan Zsolt

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.