mi a kotta?

Hogy szoktak itt brácsázni?

  • mi a kotta
  • 2021. május 26.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/21. hétre

„Várok a 7-esre, közben észreveszem, hogy egy idősebb, ám feltűnően jól ápolt asszonyság fixíroz. Frissen nyírva most jövök a borbélytól, sapka és ballonkabát van rajtam, teljes biztonságban érzem az inkognitómat. Amikor közelebb megyek a járdaszélhez, hogy megnézzem, jön-e már a busz, a hölgy – mintegy saját magának – elrebegi: Kocsis Zoltán… Ránézek, alig észrevehetően talán még bólintok is: tudomásul vettem. – Kocsis Zoltánra hasonlít – mondja most már félreérthetetlenül nekem adresszálva. Ismét bólintok. – Tudja, ki az? Most szólalok meg először, bár nem azt mondom, amit szeretnék: – Igen, hogyne. – No, maga rá hasonlít – szögezi le, s egy pillanattal később: – Csak ő sokkal magasabb. Hm. – Igen, magasabb – erősíti meg –, és már nem valami fiatal. Ámulatom a tetőfokára hág, szívesen megtudnék magamról egyebet is, de jön a busz, a nénit elsodorják, többet nem látom. Tulajdonképpen igaza van. Sokkal idősebb vagyok magamnál. Minden csontomban érzem a földünkön töltött harminchét és fél évemet.”

Így írt 1989 késő őszén Kocsis Zoltán, aki már akkor is régóta meghatározó alakja és mértékadó személyisége volt a hazai zenei életnek, s akinek 69. születésnapjáról vasárnap emlékezhetünk majd meg. Méghozzá a magyar klasszikus zene napján, merthogy május 30-át mostantól a tervek szerint ünnep gyanánt fogjuk találni a koncertnaptárban. Így a Zeneakadémia online közvetítésén Kocsis hajdani együttese, az ezúttal Madaras Gergely által vezényelendő Nemzeti Filharmonikus Zenekar kínál majd szinte reprezentatív mintát zeneirodalmunk értékeiből: Erkeltől és Liszttől Bartókon, Kodályon és Dohnányin át egészen a kortárs Fekete Gyuláig (május 30., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.