mi a kotta?

Hogy szoktak itt brácsázni?

  • mi a kotta
  • 2021. május 26.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/21. hétre

„Várok a 7-esre, közben észreveszem, hogy egy idősebb, ám feltűnően jól ápolt asszonyság fixíroz. Frissen nyírva most jövök a borbélytól, sapka és ballonkabát van rajtam, teljes biztonságban érzem az inkognitómat. Amikor közelebb megyek a járdaszélhez, hogy megnézzem, jön-e már a busz, a hölgy – mintegy saját magának – elrebegi: Kocsis Zoltán… Ránézek, alig észrevehetően talán még bólintok is: tudomásul vettem. – Kocsis Zoltánra hasonlít – mondja most már félreérthetetlenül nekem adresszálva. Ismét bólintok. – Tudja, ki az? Most szólalok meg először, bár nem azt mondom, amit szeretnék: – Igen, hogyne. – No, maga rá hasonlít – szögezi le, s egy pillanattal később: – Csak ő sokkal magasabb. Hm. – Igen, magasabb – erősíti meg –, és már nem valami fiatal. Ámulatom a tetőfokára hág, szívesen megtudnék magamról egyebet is, de jön a busz, a nénit elsodorják, többet nem látom. Tulajdonképpen igaza van. Sokkal idősebb vagyok magamnál. Minden csontomban érzem a földünkön töltött harminchét és fél évemet.”

Így írt 1989 késő őszén Kocsis Zoltán, aki már akkor is régóta meghatározó alakja és mértékadó személyisége volt a hazai zenei életnek, s akinek 69. születésnapjáról vasárnap emlékezhetünk majd meg. Méghozzá a magyar klasszikus zene napján, merthogy május 30-át mostantól a tervek szerint ünnep gyanánt fogjuk találni a koncertnaptárban. Így a Zeneakadémia online közvetítésén Kocsis hajdani együttese, az ezúttal Madaras Gergely által vezényelendő Nemzeti Filharmonikus Zenekar kínál majd szinte reprezentatív mintát zeneirodalmunk értékeiből: Erkeltől és Liszttől Bartókon, Kodályon és Dohnányin át egészen a kortárs Fekete Gyuláig (május 30., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.