mi a kotta?

Az anyaistenit!

  • mi a kotta
  • 2012. szeptember 3.

Zene

"Íme, itt vagyok én, a természet anyja, minden elemek úrasszonya, időtlen idők legősibb gyermeke, istenségek legnagyobbika, szellemek királynője, égi lakók legkülönbike, akinek alakjában minden isten és istennő egybeolvad, aki a menny ragyogó magasságait, a tenger gyógyító szellőit, az alvilág könnyes némaságát parancsaimmal igazgatom, akinek egyetlen istenségét sokféle alakban, százféle szertartással, ezernyi néven imádja a földkerekség.

A legősibb nép, a phrygiaiak pessinusi istenanyának, Attica bennszülöttjei cecropsi Minervának, a tenger övezte cyprusiak paphosi Venusnak, az íjász cretaiak dictei Dianának, a három nyelven beszélő siciliaiak styxi Proserpinának, Eleusis lakói ős-Ceres istennőnek, némelyek Junónak, mások Bellonának, ezek Hecaténak, amazok Rhamnusiának, az aethiposok, akikre először ragyognak le a fölkelő Napisten sugarai, Aria lakói s az ősrégi bölcs tanításokban dús aegyptusiak, akik külön szertartásokkal tisztelnek, igazi nevemen Isis királynőnek neveznek."

Apuleius II. századi regényében, az Aranyszamárban mutatja be e szárnyas szavakkal önmagát és egyszersmind a szinkretizmus vallástörténeti jelenségét Ízisz istennő (lásd még: A Pogány Madonna), akinek legnagyobb egykoron működött hazai tiszteleti helyén, Szombathelyen idén is megrendezik az Iseumi Szabadtéri Játékokat. A tavalyi, az istennő nevét Sarastro első áriájában megidéző Varázsfuvola után idén két estén át egy bolond nap története, azaz a Figaro házasságavárja majd a közönséget (augusztus 7. és 9., fél kilenc; esőnapok: augusztus 8. és 10.). A zenei irányítás fő terhét Vashegyi György készül a vállaira venni; a címszerepben Kovács István szerepel majd, Csereklyei Andrea Susannája és Rost Andrea Grófnéja oldalán.

"Úgy látszik, amit nálunk nem szabad kimondani, azt eléneklik" - fogalmazott a Figaro házassága 1786-os bécsi ősbemutatója kapcsán egy gunyoros kedvű kritikus, imigyen utalva arra a valóban különös tényre, hogy II. József prózai színpadon nem engedte bemutatni Beaumarchais forradalmian botrányos vígjátékát, ám az operaváltozat ellen már nem volt kifogása, s tegyük még hozzá: a kalapos király könyv alakban is engedélyezte a németre fordított mű megjelenését. A hét Budapesten elérhető operájának ennyire sem gyűlt meg a baja a cenzúrával, igaz, az itt ugyancsak a történet középpontját alkotó nász szellemes társadalomkritika helyett olyan politikailag veszélytelen témáknak kínált teret, mint a tébolyban (és egyúttal a nászi ágyban) elkövetett férjölés vagy épp a szerelmi öngyilkosság. Természetesen Donizetti Lammermoori Luciája ez az opera, amely a Metropolitan nyári ismétlőszériájának ékessége gyanánt vonz majd az Urániába: a 2009. februári előadás főszerepében a szülése után a Metbe ekkor visszatérő Anna Netrebkóval (augusztus 8., hat óra).

S végezetül jöjjön a Liszt Ferenc Kamarazenekar "Delicatesse" elnevezésű koncertje a Kiscelli Múzeumban (augusztus 6., nyolc óra)! A szabadtéri hangverseny delikát programját még nem sejtjük ugyan, ám a kiváló zenekart ismerve csalódásra aligha lesz okunk, s velük zárni ajánlónkat annál is indokoltabb, hiszen legközelebb amúgy is a Zempléni Fesztivál nyitókoncertjére felutazó együttessel kezdjük majd a műsorismertetést.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.