mi a kotta?

Az anyaistenit!

  • mi a kotta
  • 2012. szeptember 3.

Zene

"Íme, itt vagyok én, a természet anyja, minden elemek úrasszonya, időtlen idők legősibb gyermeke, istenségek legnagyobbika, szellemek királynője, égi lakók legkülönbike, akinek alakjában minden isten és istennő egybeolvad, aki a menny ragyogó magasságait, a tenger gyógyító szellőit, az alvilág könnyes némaságát parancsaimmal igazgatom, akinek egyetlen istenségét sokféle alakban, százféle szertartással, ezernyi néven imádja a földkerekség.

A legősibb nép, a phrygiaiak pessinusi istenanyának, Attica bennszülöttjei cecropsi Minervának, a tenger övezte cyprusiak paphosi Venusnak, az íjász cretaiak dictei Dianának, a három nyelven beszélő siciliaiak styxi Proserpinának, Eleusis lakói ős-Ceres istennőnek, némelyek Junónak, mások Bellonának, ezek Hecaténak, amazok Rhamnusiának, az aethiposok, akikre először ragyognak le a fölkelő Napisten sugarai, Aria lakói s az ősrégi bölcs tanításokban dús aegyptusiak, akik külön szertartásokkal tisztelnek, igazi nevemen Isis királynőnek neveznek."

Apuleius II. századi regényében, az Aranyszamárban mutatja be e szárnyas szavakkal önmagát és egyszersmind a szinkretizmus vallástörténeti jelenségét Ízisz istennő (lásd még: A Pogány Madonna), akinek legnagyobb egykoron működött hazai tiszteleti helyén, Szombathelyen idén is megrendezik az Iseumi Szabadtéri Játékokat. A tavalyi, az istennő nevét Sarastro első áriájában megidéző Varázsfuvola után idén két estén át egy bolond nap története, azaz a Figaro házasságavárja majd a közönséget (augusztus 7. és 9., fél kilenc; esőnapok: augusztus 8. és 10.). A zenei irányítás fő terhét Vashegyi György készül a vállaira venni; a címszerepben Kovács István szerepel majd, Csereklyei Andrea Susannája és Rost Andrea Grófnéja oldalán.

"Úgy látszik, amit nálunk nem szabad kimondani, azt eléneklik" - fogalmazott a Figaro házassága 1786-os bécsi ősbemutatója kapcsán egy gunyoros kedvű kritikus, imigyen utalva arra a valóban különös tényre, hogy II. József prózai színpadon nem engedte bemutatni Beaumarchais forradalmian botrányos vígjátékát, ám az operaváltozat ellen már nem volt kifogása, s tegyük még hozzá: a kalapos király könyv alakban is engedélyezte a németre fordított mű megjelenését. A hét Budapesten elérhető operájának ennyire sem gyűlt meg a baja a cenzúrával, igaz, az itt ugyancsak a történet középpontját alkotó nász szellemes társadalomkritika helyett olyan politikailag veszélytelen témáknak kínált teret, mint a tébolyban (és egyúttal a nászi ágyban) elkövetett férjölés vagy épp a szerelmi öngyilkosság. Természetesen Donizetti Lammermoori Luciája ez az opera, amely a Metropolitan nyári ismétlőszériájának ékessége gyanánt vonz majd az Urániába: a 2009. februári előadás főszerepében a szülése után a Metbe ekkor visszatérő Anna Netrebkóval (augusztus 8., hat óra).

S végezetül jöjjön a Liszt Ferenc Kamarazenekar "Delicatesse" elnevezésű koncertje a Kiscelli Múzeumban (augusztus 6., nyolc óra)! A szabadtéri hangverseny delikát programját még nem sejtjük ugyan, ám a kiváló zenekart ismerve csalódásra aligha lesz okunk, s velük zárni ajánlónkat annál is indokoltabb, hiszen legközelebb amúgy is a Zempléni Fesztivál nyitókoncertjére felutazó együttessel kezdjük majd a műsorismertetést.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.