mi a kotta?

Az aranyszájú gróf

  • mi a kotta
  • 2016. augusztus 21.

Zene

„Világszerte elismert tény, hogy a zenészetre való képesség a magyar nemzetben igen nagy mértékben megvan, úgy, hogy a zenében a culturális életnek nagyon életképes csiráját látjuk, (Helyeslés.) mely felhívja az államot arra, hogy ide is fordítsa tevékenységét. (Tetszés.)

A mostani állapotban, hol egy nagyobb, a zene érdekében fölállított intézetünk egyátalában nincs, ez természetes képesség, mely a haza számos fiaiban megvan. Tehát ezek nemcsak kiképeztetés, de rendszeres állomás elnyerése végett is külföldre kénytelenek menni, hogy a kellő zeneismereteket megszerezzék maguknak, külföldön tartózkodnak meglett és tanult zenészeink, mert a hazában nem találnak oly állomást, mely a legideálisabb jellemtől is elválaszthatatlan anyagi gondoskodás szükségleteinek és feltételeinek megfelelne. (Helyeslés.) A fölállítandó zene- és énekakadémia kettős irányban vetne véget a mintegy szellemi kivitelt eszközlő és kifelé vonzó áramlatnak; mert egy felől tehetségesebb ifjaink a hazában nyerhetnének képzést; más részről pedig a kiképzett erők, melyek hazánk polgárai közt a zenészet terén szép számmal szoktak lenni, alkalmazást nyerhetnének.” 1873 februárjában így érvelt a Zeneakadémia felállításának mielőbbi szükségessége mellett a képviselőházi szűzbeszédét tartó Apponyi Albert gróf, s bár szavainak rövid távon csak kevés foganatja volt, azért Liszt lelkes arisztokrata hívének megadatott, hogy 1907 májusában az ő kultuszminisztersége idején avathatták fel a Zeneakadémia méltó és máig szolgáló épületét.

Azt az épületet, amely ezen a hosszú hétvégén egy új nyári fesztivál otthona lesz, hiszen az alma mater két hálás növendéke, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás ide gyűjtötte egybe magyar és külhoni muzsikusbarátait. A Fesztivál­akadémia Budapest ideje alatt nyilvános mesterkurzusok, mű­elemző előadások és persze koncertek sorjáznak majd a kamarazene Liszt Ferenc téri ünnepén, s a rendezvények egyszersmind a Zeneakadémia és a magyar zeneoktatás néhány jelentős alakjáról is meg fognak emlékezni. A péntek esti nyitókoncerten, amely Szigeti József emléke előtt tiszteleg, pódiumra vonul a fesztivál seregnyi résztvevője: Vilde Frangtól José Gallardóig és Kocsis Zoltántól a Kelemen Kvartettig (Zeneakadémia, július 22., háromnegyed nyolc). S ez így megy majd vasárnap estig, ahol is a záró hangversenyen a 90 esztendős Kurtág György műveié lesz a főszerep (Zeneakadémia, július 24., háromnegyed nyolc).

A Margitszigeten eközben három tenort kínál számunkra a péntek este. Nem a három tenort, azaz a Három Tenort, hanem három jóképű középkorú/
fiatal tenoristát: egy német-brazilt, egy franciát és egy amerikait (július 22. nyolc óra). Martin Mühle, Sébastien Guèze és James Valenti (képünkön) nevét, ha eddig még tán nem is, hát ezen az estén bizonnyal megjegyezhetjük majd magunknak.

S végezetül szombaton lesz esedékes a Nemzeti Filharmonikus Zenekar ez évi második martonvásári Beethoven-kiszállása: a II. szimfóniával, a Hegedűversennyel és a fáradhatatlan Kocsis Zoltán vezényletével (július 23., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.