Lemez

Martha Argerich & Friends: Live from Lugano 2015

  • - csk -
  • 2016. augusztus 21.

Zene

Az argentin zongoraművésznőről régóta köztudott, hogy szívesebben lép fel versenyművek szólistájaként vagy kamaraprodukciókban, mint szólóesteken;‒utóbbi műfajban, úgy véli, túlságosan magányos a művész. Argerich tehát a társas muzsikálás elkötelezettje, s erre jó alkalom számára a nevét viselő fesztivál, a Progetto Martha Argerich, amelynek során nyaranta Luganóban heteken át kamarazenélnek együtt a világ legjobb hangszeresei. Argerich idősebb muzsikustársaiból és fiatalabb felfedezettjeiből verbuválja a gárdát, ő maga nem szerepel minden produkcióban, de művészeti vezetőként valamennyit felügyeli. A fesztivál másfél évtizedes múltra tekint vissza, és szintén jó pár éves hagyomány, hogy a Warner Classics minden esztendőben megjelentet egy háromlemezes albumot az előző év legjobb interpretációiból. Idén kézbe vehetjük a tavalyi koncertekről készült felvételeket.

Van itt minden. Az alaprepertoárból Brahms, Schumann, Schubert, Bartók, Debussy, a ritkaságok közül Beethoven titkára, Ferdinand Ries, a Kodállyal egyidős Joaquín Turina, a 20. századból Poulenc és Ginastera, a jelenkorból Luis Bacalov és Philip Glass. Elképesztő tudású előadók sorakoznak fel: a zongoristák közül érdemes megjegyezni Lilya Zilberstein, Alexander Mogilevsky és Nicholas Angelich nevét, Ilya Gringolts és Mayu Kishima pompásan hegedül, és dagadhat a büszkeségtől a magyar kebel, hallván a svájci Géza Hosszu-Legocky és Argerich közös Bartók-játékát (Román népi táncok). Paul Meyer csodás érzékenységgel klarinétozik Brahms a-moll triójában, de az igazság az, hogy mindenki megérdemelné a személyre szóló méltatást, például Alissa, Natalia és Jura Margulis, Turina h-moll triójának előadói. Hogy mi a közös a sok különböző tolmácsolásban? Az élő koncertfelvételek varázsa, a hangszeres perfekciót átlelkesítő szenvedély, a kommunikatív közvetlenség, Argerich mindenkire kiáradó, kreatív szelleme.

Warner, 2016

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.