mi a kotta?

Az öreg süket

  • mi a kotta
  • 2012.08.19 11:07

Zene

"Hogy ez a hatalmas szóhalmaz még nem temette maga alá a szimfónia zenéjét..." - álmélkodott már bő száz esztendővel ezelőtt Claude Debussy Beethoven IX. szimfóniájáról írván, s a szavak áradata azóta csak tovább duzzadt. Erről a titáni alkotásról valóban mindenki el akarja mondani a magáét, például Joseph Ratzinger, azaz XVI. Benedek pápa is (képünkön éppen tortán zongorázik), aki egy esszéjében imigyen elemzi e művet: "A IX. szimfónia újból és újból csodálatot kelt bennem: az önkéntes száműzetés és a visszavonulás évei után - amikor Beethovennek szembesülnie kellett a külső és belső nehézségekkel, melyek a művészi teremtőképességének elfojtásával fenyegették őt - az immár teljesen süket zeneszerző 1824-ben meglepte a nagyközönséget. Egy olyan zeneművel, mely szakít a szimfónia hagyományos formájával, és a zenekar, kórus és szólisták közreműködésében felemelkedik az optimizmus és öröm rendkívüli fináléjához. [...] Mi történt? A figyelmes hallgatók számára maga a muzsika éreztet meg valamit abból, ami az alapja az öröm e váratlan kitörésének. Az öröm felforgató érzése ebben a zenében nem valami könnyelmű vagy felszínes, hanem fáradsággal megszerzett érzés, mely felülkerekedik annak benső ürességén, akit a süketség elszigeteltségbe taszított: az első tétel kezdetének a kvintje és egy komor légkör ismételt betörése jelzik ezt..."

Magunk ehhez már nem is tennénk hozzá semmit, mindössze a téma aktualitását hangsúlyoznánk, elvégre a hét legfontosabb Pest környéki koncertjén Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikusok, a Nemzeti Énekkar, valamint Sümegi Eszter és három énekes kollégája épp a IX. szimfónia megszólaltatására szövetkeznek össze (martonvásári Beethoven-park, július 21., hét óra; esőnap: július 22.).

A másfél száz éve született Debussy, aki az általa életre hívott Monsieur Croche (azaz Tüske úr) képzeletbeli figuráját ugyancsak kiadósan beszéltette "az öreg süket" remekéről, ezen a héten szintén érdemi szerephez jut majd. Méghozzá a Liszt Ferenc Kamarazenekar hétfői koncertjén, ahol is Mendelssohn és Weber egy-egy alkotása nyomában a francia muzsikus 1893-as g-moll vonósnégyese fogja lezárni a kiadott programot - vonószenekari átiratban (Kiscelli Múzeum, július 23., nyolc óra).

Egyebekben választhatjuk ezekre a napokra az ifjú Palojtay János nagy ívű és fedett pályás zongorakoncertjét, amelynek műsorválasztása Haydntól Kurtágig és Albéniztől Szkrjabinig barangoltatja majd a hallgatót (Fuga, július 22., hat óra). Vagy éppen hűsölhetünk a moziban, újranézve a MET 2009. december 19-i Hoffmann meséi-előadását: Anna Netrebkóval, a címszerepben Joseph Callejával, a karmesteri pultnál pedig a sajnos azóta is tartósan betegeskedő James Levine-nal (Uránia, július 25., hat óra). S ha már a múlt héten előre beharangoztuk a Don Pasquale veszprémi szabadtéri előadását (július 21., kilenc óra), hát ejtsünk előzetesen szót a Szegeden ígérkező Parasztbecsület-Bajazzók produkcióról is (Dóm tér, július 27. és 28., kilenc óra), amely "vágyoperák" megjelölés alatt kínálja portékáit Kerényi Miklós Gábor rendezésében, Turridu szerepében Dolhai Attilát felléptetve. Vederemo!

Neked ajánljuk