bábszínház - HAJNALI CSILLAG PEREMÉN

Ritka kivételektől eltekintve az ember nem az előadásért megy bábszínházba, hanem hogy lássa a magával hozott kiskorút, amint nagy édesen megteszi az első lépéseket a műbefogadás útján. A Budapest Bábszínház új bemutatója azon kevés előadások egyike, amely kereteit, látványvilágát tekintve gyerekbarátabb az itt megszokottnál, tartalmában viszont elsősorban a felnőttek számára jelent nyelvi-intellektuális élményt.

Ritka kivételektõl eltekintve az ember nem az elõadásért megy bábszínházba, hanem hogy lássa a magával hozott kiskorút, amint nagy édesen megteszi az elsõ lépéseket a mûbefogadás útján. A Budapest Bábszínház új bemutatója azon kevés elõadások egyike, amely kereteit, látványvilágát tekintve gyerekbarátabb az itt megszokottnál, tartalmában viszont elsõsorban a felnõttek számára jelent nyelvi-intellektuális élményt. Amit az "állami" bábszínházban eddig tapasztaltunk, az a minden korosztály türelmét próbára tévõ, megélhetési büfészünettel tarkított frontális elõadás, távoli figurák alig kivehetõ dünnyögése és katasztrofális dramaturgia (hogy lehet az "zban otthon hagyni Totó kutyát?!). Ezt a rossz beidegzõdést töri meg a kortárs költõink - KAF, Parti Nagy, Tóth Krisztina, Varró Dániel és mások - (ál)gyerekverseit dramatizáló, lendületes performansz, alcíme szerint Mackóélet és mackóálom egy részben.

A belépés feltétele egy játékmackó (ha nincs, kapunk a kölcsönzõbõl), majd a frissen tanult Medveindulót kántálva az eddig ismeretlen, negyedik emeleti Játszótérre kell felcaplatnunk, lehetõleg karon ülõ kisdeddel súlyosbítva. A szõnyegen letelepedve körülöttünk minden irányban, sztereóban peregnek a zseniális rímek meg a svéd gyerekvers hagyományait idézõ korabölcsességek, amelyekbõl ki tudja, mi jut el a gyermeki agy tekervényeibe, és hol, mikor fog majd visszahullani ránk: "Szép állat a krokodil, minden este bekakil", és: "Anyától apáig egyetlen út vezet, / az, amelyiken a hatos autóbusz megy. / De ez a járat azóta nem közlekedik, / amióta apa feleségül vette anya / régi barátnõjét, a Cédát." A kicsiknek persze leginkább a bábok tetszenek, fõleg amikor odadörgölik az orrukat az otthonról hozott mackóéhoz, vagy labdát dobnak. Jó lett volna több ilyen fogódzó a gyerekeknek, hogy legalább itt és most ne érezzék magukat elveszettnek ebben a furcsa, érthetetlen világban. A felnõttekében.

Budapest Bábszínház, december 28.

*****