Lemez

Binder Károly: Retropolis II.

Zene

Nagyon jellemző, ahogyan Binder Károly aktuális etnodzsesszprodukciói, a szóló, a duó és a friss erőkkel nemrég újjáalakított kvartett konvergálnak. Nehezen is lehetne megállapítani, hogy most ezek közül melyik kerül leginkább előtérbe az új lemezen, ezért maradjunk annál: Binder új szerzői lemezét hallgatjuk, amelyen feltűnik Borbély Mihály, a hűséges duópartner, rajta kívül a kvartett fiatal dobosa és bőgőse, valamint új népdalénekesek és a régi társak. Az első Retropolis nagy szenzáció volt tizenhat évvel ezelőtt, folytatása valahogy első pillanattól a levegőben lógott. Viszont Binder, a zeneszerző úgy találja, már csak nagy formákban érdemes gondolkodni, ezért a Retropolis II. dalai egy világmítosz keretében jelennek meg. Binder, a zongorista lemezei is egyre többször utalnak egymásra, új kvartett CD-je is a Retropolis alcímét (Régi dalok, új álmok) variálja. A falu és város, Európa és Amerika, tradíció és újítás meg néhány további ellentétpár bartóki szintetizálása a kerettörténetben kerül helyére. Másrészt meg a blues körül illeszthető össze, amit Kalotaszegről hoztunk és amit New Orleanstól kaptunk.

Az első lemezzel szemben a népdalok csak akusztikusan szólnak, elektronikát alig hallunk, a tiszta forrás megnövekedett súlyát mutatja négy énekes (Guessous Majda Mária, Kiss Borbála, Reikort Ildikó és Zsikó Zoltán) szerepeltetése, és hogy a zenekar vagy a zongora többféle módon is kíséri őket, hol aláveti magát az éneknek, hol másik világot tart ellene. Bár itt is sokszor felszikrázik az ellentétek ütközőpontján a szaxofon, a zongora, de a „bánat-bánat” velünk marad azután is, hogy végigkövettük a hazataláló vándor útját. A kozmikus időt Szőke Szabolcs gadulkája és torokének-bejátszások illusztrálják, sikolt a tárogató, groove-ot indít a bőgő, de az óceántól csak vissza-visszatérünk az érhez. Retropolisban élünk.

Binder Music Manufactury, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.