mi a kotta?

Basszus

  • mi a kotta
  • 2016. február 7.

Zene

„Több benne a jellemzetesség, mint a melódia” – ezzel a talányos ítélettel sommázta 1846-ban a reformkori magyar műbíráló Gaetano Donizetti mindmáig hódító kései vígoperáját, a Don Pasqualét, melyet alig három évvel a párizsi ősbemutatót követően már a Pesti Német Színházban játszottak, méghozzá a legelső ízben Erkel Ferenc karnagy úr javára. A meglehetősen erős eszközök alkalmazásával, mondhatni, durván megleckéztetett öreglegény története, s benne a pazarul hálás Hadarókettős azóta se hiányozhat a pesti operarepertoárról: a legutóbbi időkig Nádasdy Kálmán muzeális értékű rendezésében játszották e darabot, s ezt a produkciót váltja most szombat este a Káel Csaba által színre bocsátott új bemutató (Erkel Színház, január 9., hét óra). A basszisták és baritonok által egyaránt szívesen megformált címszerep ezúttal a mélyebbik hangfajt képviselő Szvétek Lászlóé lesz, míg az alkalmasint legnehezebb szólamot, vagyis a tenor Ernestóét Horváth István fogja majd elénekelni.

Don Pasquale jelmezét Szvétek hírneves olasz fachkollégája, Ferruccio Furlanetto (képünkön) is sikerrel magára öltötte már, ám e nagy énekessel ezekben a napokban nem komikus szerepben és az operaszínpadon, hanem lírai és komor dalok előadójaként, a koncertpódiumon találkozhatunk majd (Nemzeti Hangversenyterem, január 12., fél nyolc). Mogyeszt Muszorgszkij és Szergej Rahmanyinov dalai sorjáznak majd e gazdag programú koncerten, melyen A halál dalai és táncai című Muszorgszkij-ciklus is föl fog hangzani Furlanetto oly árnyalt és kifejező basszus hangján: „Korán, jó korán az ajtón óvatosan / a halál, a könyörületes bekopog!

A Don Pasquale szombati bemutatójának karmestere Káli Gábor lesz, s ő fogja vezényelni pár nappal később az Óbudai Danubia Zenekar sorozatának Mese felcímű hangversenyét is, melyen két zenetörténeti érdemű madár, Maurice Ravel Lúdanyója és Igor Stravinsky Tűzmadara mellett még a kiváló Kulka Jánosnak is jut majd érdemi szerep (Zeneakadémia, január 12., fél nyolc). Stravinsky és Ravel azután egy nappal később a Concerto Budapest és az UMZE közös estjén is ott fog szerepelni a műsoron, hiszen ezen a koncerten a francia mester bal kézre, ám a legkevésbé se balkézzel komponált zongoraversenye, valamint Stravinsky Zsoltárszimfóniája is a közönség elé jut majd: Rácz Zoltán karmesteri irányítása alatt, s a Ravel-versenyműben Fülei Balázs szólójával (Zeneakadémia, január 13., fél nyolc).

S ajánlónkat bevégezve: alig több mint két hónap elteltével újra Pestre látogat a nagy tehetségű és szemre is vonzó csellista, Sol Gabetta, aki ezúttal Alekszej Vologyin társaságában játszik majd, méghozzá Beethoven- és Prokofjev-szonátákat (Zeneakadémia, január 14., fél nyolc). Az argentin művésznő muzsikustársa sem kis név a szakmában: 2003-ban Vologyin diadalmaskodott ugyanis a zürichi Anda Géza Zongoraversenyen, s a negyven peremén járó pianista azóta is együtt halad a nemzetközi élmezőnnyel, amint erről több alkalommal – legutóbb 2013 novemberében – a budapesti közönség is meggyőződhetett már.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.