Ezzel az epés felvezetéssel kezdi Red-Neck Hippie Romance című számát a 85 éves Grammy-díjas amerikai countryénekes az „új” albumán. Bobby Bare-t a legtöbben Shel Silverstein (1930–1999) író, költő dalaival azonosítják, hiszen a legemlékezetesebb slágereit (The Winner, Marie Laveau, Tequila Sheila) valóban az éles nyelvű, humoros szövegeiről ismert szerzőnek köszönheti.
„Uncle Shelby” a hetvenes évek elején klasszul ráérzett Bare lakonikus énekstílusára és jellegzetes hangjára. Ennek lett az eredménye a New Orleans-i vudu királynő történetét is feldolgozó Bobby Bare Sings Lullabys, Legends and Lies (1973) és a Singin’ in the Kitchen (1974) című album – az első egy az egyben Silverstein szerzeményeit tartalmazta, a másiknak a háromnegyedét írta –, de a siker ellenére az újabb közös album megjelenésére egészen mostanáig kellett várni. Csakhogy ezek a felvételek is már több mint negyven éve készültek, ám az RCA lemezkiadó 1978-ban nem dobta piacra az albumot. Pedig van benne minden, amitől működne, csakhogy a kényes tartalom, és a ma már finomnak ható káromkodás akkoriban nem tűnt akceptálhatónak. De ami késik, nem múlik. Habár a fülbemászó, jópofa és dobszólóval is megtámogatott címadó dalban Bare édes bort és lágy zenét ígér, valójában nagyszerű előadásban és remek humorral mutatja meg, hogy mit ért outlaw country alatt.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
