mi a kotta?

Bosszú dominóban

  • mi a kotta
  • 2013. január 6.

Zene

"A következő módosításokat javasolták (úgynevezett barátságból): 1. A főszereplőt nemesemberre cserélni, teljesen eltávolítani még a gondolatát is egy uralkodónak. 2. Feleséget nővérre változtatni. 3. Boszorkányos jelenetet megváltoztatni, visszahelyezni egy olyan korba, amikor még hittek ilyesmiben. 4. Semmi bál. 5. A gyilkosság színen kívül legyen. Stb. stb."

1858-as levelében Giuseppe Verdi számlálta elő ily indignálódott modorban a nápolyi cenzúra hosszan sorjázó kifogásait az ekkor még nagyban formálódó Álarcosbállal kapcsolatban. Az eredetileg III. Gusztáv svéd király 1792-es meggyilkoltatását számottevő költői szabadsággal elrajzoló történet Svédországból előbb a XII. századi Pomeránia, majd a XIII. századi Firenze, végezetül az angol gyarmatként viruló Boston felé emigrált, s munkacímét is többször megváltoztatta, hogy az operát - sok hűhó után - végül aztán ne is Nápolyban, hanem Rómában mutassák be. Most szombaton az eredeti svéd formájában, ám azért váltig Amerika keleti partjáról látjuk majd Az álarcosbált, hiszen a Metropolitan Opera új produkciója vár reánk a vetítővásznon: a hírek szerint izgalmasan megosztó rendezésben, valamint az okkal elvárt operaénekes világsztárokkal, azaz Marcelo Álvarezzel, Sondra Radvanovskyval és Dmitrij Hvorosztovszkijjal (Fesztivál Színház, december 8., hét óra, ill. Uránia Nemzeti Filmszínház, december 9., hét óra).

Persze korántsem az e heti illusztrációnkon szenátorként és komponistaként egyszerre megrajzolt Verdi volt az egyetlen zeneszerző, akinek meggyűlt a baja a cenzúrával és a politika nagyokosaival. A hétforduló hangversenytermi főeseménye, a Budapesti Fesztiválzenekar Bartók-koncertjeinek hármas sorozata például A csodálatos mandarin ősbemutatójának esetét kínálja elénk, hiszen 1926-ban Köln városában maga az erkölcsökre óvóan tekintő főpolgármester, bizonyos Konrad Adenauer tiltotta be a premier nyomába szánt előadásokat. A Mandarin, amelynek előadás-története sajnálatos módon Magyarországon sem nélkülözte a hasonló mozzanatokat, ezúttal Bartók Béla színpadi életművének másik harmadával, azaz A kékszakállú herceg várával együtt vonul majd a koncertdobogóra, méghozzá Fischer Iván vezényletével (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 9-10-11., háromnegyed nyolc).

S akkor innentől távirati stílusban, mondanánk, ha ma még ugyan küldene bárki is bárkinek táviratot. Szombaton a kiváló Várjon Dénes zongoraestje követel tőlünk említést a Festetics-palotában (december 8., hét óra), kedden pedig a Concerto Budapest Felix Mendelssohnnal megbarátkoztató sorozatának második alkalma vár majd reánk (Fesztivál Színház, december 11., hét óra). S ha már értelemszerűen szó esett a Budapesti Fesztiválzenekarról, hát zárjuk az ajánlót az együttes érdemes tubaművészével, Bazsinka Józseffel, aki ötvenedik születésnapját a Magyar Rádió Márványtermében megrendezendő kamarakoncerttel fogja ünneppé tenni önmaga és persze tisztelői számára egyaránt (december 13., hat óra).

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.