mi a kotta?

Bosszú dominóban

  • mi a kotta
  • 2013. január 6.

Zene

"A következő módosításokat javasolták (úgynevezett barátságból): 1. A főszereplőt nemesemberre cserélni, teljesen eltávolítani még a gondolatát is egy uralkodónak. 2. Feleséget nővérre változtatni. 3. Boszorkányos jelenetet megváltoztatni, visszahelyezni egy olyan korba, amikor még hittek ilyesmiben. 4. Semmi bál. 5. A gyilkosság színen kívül legyen. Stb. stb."

1858-as levelében Giuseppe Verdi számlálta elő ily indignálódott modorban a nápolyi cenzúra hosszan sorjázó kifogásait az ekkor még nagyban formálódó Álarcosbállal kapcsolatban. Az eredetileg III. Gusztáv svéd király 1792-es meggyilkoltatását számottevő költői szabadsággal elrajzoló történet Svédországból előbb a XII. századi Pomeránia, majd a XIII. századi Firenze, végezetül az angol gyarmatként viruló Boston felé emigrált, s munkacímét is többször megváltoztatta, hogy az operát - sok hűhó után - végül aztán ne is Nápolyban, hanem Rómában mutassák be. Most szombaton az eredeti svéd formájában, ám azért váltig Amerika keleti partjáról látjuk majd Az álarcosbált, hiszen a Metropolitan Opera új produkciója vár reánk a vetítővásznon: a hírek szerint izgalmasan megosztó rendezésben, valamint az okkal elvárt operaénekes világsztárokkal, azaz Marcelo Álvarezzel, Sondra Radvanovskyval és Dmitrij Hvorosztovszkijjal (Fesztivál Színház, december 8., hét óra, ill. Uránia Nemzeti Filmszínház, december 9., hét óra).

Persze korántsem az e heti illusztrációnkon szenátorként és komponistaként egyszerre megrajzolt Verdi volt az egyetlen zeneszerző, akinek meggyűlt a baja a cenzúrával és a politika nagyokosaival. A hétforduló hangversenytermi főeseménye, a Budapesti Fesztiválzenekar Bartók-koncertjeinek hármas sorozata például A csodálatos mandarin ősbemutatójának esetét kínálja elénk, hiszen 1926-ban Köln városában maga az erkölcsökre óvóan tekintő főpolgármester, bizonyos Konrad Adenauer tiltotta be a premier nyomába szánt előadásokat. A Mandarin, amelynek előadás-története sajnálatos módon Magyarországon sem nélkülözte a hasonló mozzanatokat, ezúttal Bartók Béla színpadi életművének másik harmadával, azaz A kékszakállú herceg várával együtt vonul majd a koncertdobogóra, méghozzá Fischer Iván vezényletével (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 9-10-11., háromnegyed nyolc).

S akkor innentől távirati stílusban, mondanánk, ha ma még ugyan küldene bárki is bárkinek táviratot. Szombaton a kiváló Várjon Dénes zongoraestje követel tőlünk említést a Festetics-palotában (december 8., hét óra), kedden pedig a Concerto Budapest Felix Mendelssohnnal megbarátkoztató sorozatának második alkalma vár majd reánk (Fesztivál Színház, december 11., hét óra). S ha már értelemszerűen szó esett a Budapesti Fesztiválzenekarról, hát zárjuk az ajánlót az együttes érdemes tubaművészével, Bazsinka Józseffel, aki ötvenedik születésnapját a Magyar Rádió Márványtermében megrendezendő kamarakoncerttel fogja ünneppé tenni önmaga és persze tisztelői számára egyaránt (december 13., hat óra).

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.