Lemez

Capella Savaria: J. S. Bach kettős- és hármasversenyei

  • - csk -
  • 2019. október 26.

Zene

Johann Sebastian Bach életművének egyik különösen élvezetes fejezete a kettős- és hármasversenyek műfajcsoportja. Olyan darabok ezek, amelyeknek a szokottnál is dúsabb, zamatosabb a hangzásuk, s a tételek ilyenformán valósággal árasztják magukból azt az elemi energiát, amely nem is annyira a zenei tartalommal, mint inkább az apparátus gazdagságával, telítettségével függ össze. És persze a kettős- és hármasversenyek esetében a többszereplős zenei történés mozgalmasságában is önfeledten lubickolhat a zenehallgató. Bach nagyon komoly szerző, még világi műveiből is olyan fenség, tisztaság, fegyelem és átszellemültség árad, mintha ezek is szakrális zenék volnának – itt, a többszólistás versenyművekben azonban a zenét szinte szétveti az életkedv, s ez jótékonyan profanizáló tényező.

A Capella Savaria most ezekből a csemegékből vett lemezre négyet. Hallunk háromhegedűs (D-dúr, BWV 1064R), kéthegedűs (d-moll, BWV 1043) versenyt, concertót hegedűre és oboára (d-moll, BWV 1060R) és fuvola-hegedű-csembaló-versenyt (a-moll, BWV 1044). A zenekar lelke és motorja, a nagyszerű Kalló Zsolt virtuóz, dinamikus és választékos hegedülése minden darabban meghatározó, mellette hegedűsként Paulik László és Papp Dániel, oboán Simon Bettina, fuvolán Bertalan Andrea, csembalón Papp Rita muzsikál. A közös zenélés kiegyenlített színvonalú, a hangszeres játék hangsúlyokban bővelkedő, ízes hangzású, feszes ritmusú, üde, energikus és karaktergazdag. Nem kétséges, hogy a muzsikusok élvezték a felvételt – a lemezhallgató is élvezni fogja.

Hungaroton, 2019

 

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.