Lemez

Charlie Watts Meets the Danish Radio Big Band

Zene

Az elképesztő fapofa dobos a Rolling Stonesból iskolásként 78-as Charlie Parker-lemezeket hallgatott, gyerekkori barátjával jammelgetett, csak később csatlakozott a rocktörténelem leghosszabban fennálló együtteséhez. Barátjából jazzbőgős lett. Watts 13 évesen választotta a dobot, miután hallotta dobolni Chico Hamiltont (aki Szabó Gábort is meghívta együttesébe). Első lépésként le is szerelte egy bendzsó húrjait. Miután grafikusként helyezkedett el, Dániában is dolgozott egy ideig, ahonnan ötvenöt éve egy jazzegyüttes hívására tért vissza Angliába. Watts jazzember is maradt, tucatnyi lemezt adott ki. A dán rádió vérprofi együttesével, a szintén brit Gerard Presencer trombitás zenei vezetésével 2010-ben dolgozták ki ezt a koncertet, amelynek felvételét most kiadták.

Az Elvin Suite nemcsak Elvin Jones, hanem más jazzdobos példaképek előtt is tiszteleg. Az elmaradhatatlan (Satis)Faction és a kevésbé sikerült You Can’t Always Get What You Want mellett a Paint It Black tudja legharmonikusabban transzponálni a rockot a jazzbe; talán mert gitár hozza a témát. A két jazz standard (I Should Care; Molasses) is erőteljes, nem véletlenül lett a lemez zárószáma az utóbbi. A jazz big bandet éppen a beat-, majd a rockegyüttesek megjelenése juttatta az idegösszeomlás szélére bő fél évszázada, és a zavar jelei nem múltak el teljesen; még nem mindegyikük találta meg a kortárs megszólalás módját. A DR Big Bandet zeneisége és nyitottsága, valamint projektekre koncentráló működése átsegíti ezen, és amikor egy Watts meg egy Presencer – minden szám hangszerelője – inspirálja őket, akkor pompásan játszanak, tuttikat és szólókat egy­aránt. A big band műfaj híveinek csemege, de abban nem vagyok biztos, hogy a fapofa a Stones-rajongókat át tudja ezzel csábítani a jazz vizeire. Persze lehet, hogy ez eszébe sem jutott.

Impulse!, 2017

Figyelmébe ajánljuk

„A harmincas-negyvenesek gyakran megkérdezik maguktól, hogy miért élünk még mindig itt”

Soltész Béla Osztatlan közös című második novelláskötetének szereplői átlagos emberek, akik a 2020-as évek rossz közhangulata ellenére, a polikrízis közepette próbálnak boldogulni. Generációs tapasztalatokról és az élet minden területére beférkőző politikáról is beszélgettünk a szerzővel, aki társadalomtudósként a migráció hatásait kutatja, dél-amerikai kalandjairól pedig útleírásaiban számolt be.

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”