Koncert

Collegium Vocale Gent

  • Molnár Szabolcs
  • 2013.05.05 11:04

Zene

Bach Máté-passiója szólt nagypénteken a Művészetek Palotájában. Az együttest régi barátunk, Philippe Herreweghe vezényelte. A zenészek tökéletes stílushűséggel játszottak, de magára a stílushűségre mint interpretációs mozzanatra egyetlen gesztust sem fecséreltek. Előadásuk maradéktalanul közvetítette Bach teológiai és etikai elgondolását a halálról mint a feltámadás előfeltételéről. Jézus halála pedig egyetemes halál és újjászületés, s így mindjárt érthető lett, hogy Herreweghe miért szólaltatja meg oly természetességgel a passiózene itt-ott felbukkanó pasztorális hangját. S ekként azonnal (teológiai) értelmet is nyert a monumentális mű minden szegletét átszellemítő szimmetria, amit Herreweghe nem valamiféle öncélú zeneszerzői truvájnak, hanem a mű lényegi tartalmát közvetítő formai elemnek láttatott. S mint a régi barátok társaságában szokás, mindezt a maga csendes módján hozta a muzsikusok és a közönség tudomására. Eszményi hangú kórusában zömmel férfiak énekeltek, a hat alténekes között egyetlen hölgy volt. A koráldallamokat éneklő szopránok hangját viszont további nyolc énekesnő erősítette. Az áriákat egy-egy kórustag dalolta el, és a két "főszereplő" (az Evangélista és Jézus) is megőrizte civilségét. Lehetne ínyenckedni a hangszeres szólóteljesítmények felett - micsoda oboa-, oboa da caccia- és gambajátékot hallottunk! -, csak hát ezzel is a lényegről terelnénk el figyelmünket: az egész előadás lelkületéről, a muzsikálás tisztaságáról, arról az önmagába feledkezett, őszinte és legkevésbé sem dagályos áhítatról, melyet még a legnagyobb zenészek is oly hosszadalmas kerülő utakon érnek csak el. A passió zárókórusa után az egyetlen adekvát reakció a kirobbanó, ujjongó öröm volt a közönség, akarom mondani: a közösség részéről.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 29.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban.