mi a kotta?

Csodaöcs

  • mi a kotta
  • 2020. március 27.

Zene

„Első kérdésére, hogy megboldogult fivérének mik voltak a kedvenc játékai gyermekkorában, ha nem zenével foglalkozott – erre a kérdésre nincs mit válaszolni, mert mihelyt átadta magát a zenének, érzékei szinte meghaltak minden más foglalatosság számára, s még a gyermekjátékokat is, ha érdeklődésére számot tartottak, zene kellett, hogy kísérje. Ha mi ketten, ő meg én játékszereket vittünk át az egyik szobából a másikba, egyikünknek, aki éppen üres kézzel ment, mindig indulót kellett énekelnie vagy hegedülnie hozzá. Mielőtt azonban zenélni kezdett, annyira fogékony volt minden gyerekes bohóság iránt, ami egy kis tréfával volt fűszerezve, hogy az evésről, ivásról és minden másról megfeledkezett mellette.”

Így kezdte írásos válaszát a Mozart család régi bizalmasa, a trombitás Andreas Schachtner, amikor néhány hónappal a csodaöcs halála után Maria Anna Mozart, vagyis Nannerl (képünkön) adatokat kért tőle egy összeállítandó életrajz számára. A történet, ami tehát a salzburgi gyerekszobában vette kezdetét, azóta is tart: Mozart és a zene váltig egy, most épp a vasárnapi zeneakadémiai Mozart-napon győződhetünk meg minderről. Keller András művészeti vezetésével immár harmadízben ígérkezik ez a semminő kerek évfordulóra vagy más naptári apropóra nem szoruló ünnep, amely tizenegytől este nyolcig sorjáztatja majd a koncerteket többek közt Ránki Dezső és Takács-Nagy Gábor részvételével. Valamint az áriaestet adó Baráth Emőkével, akit szokásunkhoz híven külön is hőn ajánlunk (Zeneakadémia, március 1., fél hét).

Ez a zsúfolt nap mindjárt jelzi is számunkra, hogy milyen túlkínálatra számíthatunk március elején – például a régizene terén. Hiszen jövő kedden a Vox Luminis és a L’Achéron történetileg fölöttébb jól informált tagsága barokk vokális egyházzenét ígér (Zeneakadémia, március 3., fél nyolc), másnap pedig a Müpa Régizene Fesztiváljának egyik főfogása, a Haydn Philharmonie fellépése vár reánk (Nemzeti Hangversenyterem, március 4., fél nyolc). Hogy aztán a Budapesti Fesztiválzenekar barokk együtteséhez megérkezzen Jordi Savall, méghozzá vihar, mennydörgés, apály és dagály kíséretében (Zeneakadémia, március 6., háromnegyed nyolc). Ám mert az ő együttműködésük átlóg a jövő hétvégére, így elemi erejű programjukról legközelebb szólunk majd.

Annál is inkább elnapoljuk e témát, hogy valamiképp még helyet szoríthassunk legalább az elkövetkező napok beethoveni meg romantikus és késő romantikus hangászatainak. Így nem is egy, hanem két jövő csütörtöki koncertnek, merthogy a Várjon Dénes társaságában pódiumra vonuló MÁV Szimfonikus Zenekar nyitány-versenymű-szimfónia programját csupa Beethoven-mű alkotja majd (Zeneakadémia, március 5., hét óra), miközben a Michael Sanderling vezénylete alatt muzsikáló Nemzeti Filharmonikus Zenekar az Egmont-nyitány után két Richard Strauss-opust, az Oboaversenyt és a Hősi életet fogja előadni (Nemzeti Hangversenyterem, március 5., fél nyolc). Végül a Pannon Filharmonikusok pesti estjén Kelemen Barnabás szólójával hangzik majd fel Sibelius Hegedűversenye, Lili Boulanger föltétlenül megismerendő Tavaszi reggele nyomában és Gustav Holst csillagászati szvitje, A bolygók előtt (Nemzeti Hangversenyterem, március 6., fél nyolc).

 

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.