mi a kotta?

Csodaöcs

  • mi a kotta
  • 2020. március 27.

Zene

„Első kérdésére, hogy megboldogult fivérének mik voltak a kedvenc játékai gyermekkorában, ha nem zenével foglalkozott – erre a kérdésre nincs mit válaszolni, mert mihelyt átadta magát a zenének, érzékei szinte meghaltak minden más foglalatosság számára, s még a gyermekjátékokat is, ha érdeklődésére számot tartottak, zene kellett, hogy kísérje. Ha mi ketten, ő meg én játékszereket vittünk át az egyik szobából a másikba, egyikünknek, aki éppen üres kézzel ment, mindig indulót kellett énekelnie vagy hegedülnie hozzá. Mielőtt azonban zenélni kezdett, annyira fogékony volt minden gyerekes bohóság iránt, ami egy kis tréfával volt fűszerezve, hogy az evésről, ivásról és minden másról megfeledkezett mellette.”

Így kezdte írásos válaszát a Mozart család régi bizalmasa, a trombitás Andreas Schachtner, amikor néhány hónappal a csodaöcs halála után Maria Anna Mozart, vagyis Nannerl (képünkön) adatokat kért tőle egy összeállítandó életrajz számára. A történet, ami tehát a salzburgi gyerekszobában vette kezdetét, azóta is tart: Mozart és a zene váltig egy, most épp a vasárnapi zeneakadémiai Mozart-napon győződhetünk meg minderről. Keller András művészeti vezetésével immár harmadízben ígérkezik ez a semminő kerek évfordulóra vagy más naptári apropóra nem szoruló ünnep, amely tizenegytől este nyolcig sorjáztatja majd a koncerteket többek közt Ránki Dezső és Takács-Nagy Gábor részvételével. Valamint az áriaestet adó Baráth Emőkével, akit szokásunkhoz híven külön is hőn ajánlunk (Zeneakadémia, március 1., fél hét).

Ez a zsúfolt nap mindjárt jelzi is számunkra, hogy milyen túlkínálatra számíthatunk március elején – például a régizene terén. Hiszen jövő kedden a Vox Luminis és a L’Achéron történetileg fölöttébb jól informált tagsága barokk vokális egyházzenét ígér (Zeneakadémia, március 3., fél nyolc), másnap pedig a Müpa Régizene Fesztiváljának egyik főfogása, a Haydn Philharmonie fellépése vár reánk (Nemzeti Hangversenyterem, március 4., fél nyolc). Hogy aztán a Budapesti Fesztiválzenekar barokk együtteséhez megérkezzen Jordi Savall, méghozzá vihar, mennydörgés, apály és dagály kíséretében (Zeneakadémia, március 6., háromnegyed nyolc). Ám mert az ő együttműködésük átlóg a jövő hétvégére, így elemi erejű programjukról legközelebb szólunk majd.

Annál is inkább elnapoljuk e témát, hogy valamiképp még helyet szoríthassunk legalább az elkövetkező napok beethoveni meg romantikus és késő romantikus hangászatainak. Így nem is egy, hanem két jövő csütörtöki koncertnek, merthogy a Várjon Dénes társaságában pódiumra vonuló MÁV Szimfonikus Zenekar nyitány-versenymű-szimfónia programját csupa Beethoven-mű alkotja majd (Zeneakadémia, március 5., hét óra), miközben a Michael Sanderling vezénylete alatt muzsikáló Nemzeti Filharmonikus Zenekar az Egmont-nyitány után két Richard Strauss-opust, az Oboaversenyt és a Hősi életet fogja előadni (Nemzeti Hangversenyterem, március 5., fél nyolc). Végül a Pannon Filharmonikusok pesti estjén Kelemen Barnabás szólójával hangzik majd fel Sibelius Hegedűversenye, Lili Boulanger föltétlenül megismerendő Tavaszi reggele nyomában és Gustav Holst csillagászati szvitje, A bolygók előtt (Nemzeti Hangversenyterem, március 6., fél nyolc).

 

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."