mi a kotta?

Csodaöcs

  • mi a kotta
  • 2020. március 27.

Zene

„Első kérdésére, hogy megboldogult fivérének mik voltak a kedvenc játékai gyermekkorában, ha nem zenével foglalkozott – erre a kérdésre nincs mit válaszolni, mert mihelyt átadta magát a zenének, érzékei szinte meghaltak minden más foglalatosság számára, s még a gyermekjátékokat is, ha érdeklődésére számot tartottak, zene kellett, hogy kísérje. Ha mi ketten, ő meg én játékszereket vittünk át az egyik szobából a másikba, egyikünknek, aki éppen üres kézzel ment, mindig indulót kellett énekelnie vagy hegedülnie hozzá. Mielőtt azonban zenélni kezdett, annyira fogékony volt minden gyerekes bohóság iránt, ami egy kis tréfával volt fűszerezve, hogy az evésről, ivásról és minden másról megfeledkezett mellette.”

Így kezdte írásos válaszát a Mozart család régi bizalmasa, a trombitás Andreas Schachtner, amikor néhány hónappal a csodaöcs halála után Maria Anna Mozart, vagyis Nannerl (képünkön) adatokat kért tőle egy összeállítandó életrajz számára. A történet, ami tehát a salzburgi gyerekszobában vette kezdetét, azóta is tart: Mozart és a zene váltig egy, most épp a vasárnapi zeneakadémiai Mozart-napon győződhetünk meg minderről. Keller András művészeti vezetésével immár harmadízben ígérkezik ez a semminő kerek évfordulóra vagy más naptári apropóra nem szoruló ünnep, amely tizenegytől este nyolcig sorjáztatja majd a koncerteket többek közt Ránki Dezső és Takács-Nagy Gábor részvételével. Valamint az áriaestet adó Baráth Emőkével, akit szokásunkhoz híven külön is hőn ajánlunk (Zeneakadémia, március 1., fél hét).

Ez a zsúfolt nap mindjárt jelzi is számunkra, hogy milyen túlkínálatra számíthatunk március elején – például a régizene terén. Hiszen jövő kedden a Vox Luminis és a L’Achéron történetileg fölöttébb jól informált tagsága barokk vokális egyházzenét ígér (Zeneakadémia, március 3., fél nyolc), másnap pedig a Müpa Régizene Fesztiváljának egyik főfogása, a Haydn Philharmonie fellépése vár reánk (Nemzeti Hangversenyterem, március 4., fél nyolc). Hogy aztán a Budapesti Fesztiválzenekar barokk együtteséhez megérkezzen Jordi Savall, méghozzá vihar, mennydörgés, apály és dagály kíséretében (Zeneakadémia, március 6., háromnegyed nyolc). Ám mert az ő együttműködésük átlóg a jövő hétvégére, így elemi erejű programjukról legközelebb szólunk majd.

Annál is inkább elnapoljuk e témát, hogy valamiképp még helyet szoríthassunk legalább az elkövetkező napok beethoveni meg romantikus és késő romantikus hangászatainak. Így nem is egy, hanem két jövő csütörtöki koncertnek, merthogy a Várjon Dénes társaságában pódiumra vonuló MÁV Szimfonikus Zenekar nyitány-versenymű-szimfónia programját csupa Beethoven-mű alkotja majd (Zeneakadémia, március 5., hét óra), miközben a Michael Sanderling vezénylete alatt muzsikáló Nemzeti Filharmonikus Zenekar az Egmont-nyitány után két Richard Strauss-opust, az Oboaversenyt és a Hősi életet fogja előadni (Nemzeti Hangversenyterem, március 5., fél nyolc). Végül a Pannon Filharmonikusok pesti estjén Kelemen Barnabás szólójával hangzik majd fel Sibelius Hegedűversenye, Lili Boulanger föltétlenül megismerendő Tavaszi reggele nyomában és Gustav Holst csillagászati szvitje, A bolygók előtt (Nemzeti Hangversenyterem, március 6., fél nyolc).

 

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.