mi a kotta?

Csodaöcs

  • mi a kotta
  • 2020. március 27.

Zene

„Első kérdésére, hogy megboldogult fivérének mik voltak a kedvenc játékai gyermekkorában, ha nem zenével foglalkozott – erre a kérdésre nincs mit válaszolni, mert mihelyt átadta magát a zenének, érzékei szinte meghaltak minden más foglalatosság számára, s még a gyermekjátékokat is, ha érdeklődésére számot tartottak, zene kellett, hogy kísérje. Ha mi ketten, ő meg én játékszereket vittünk át az egyik szobából a másikba, egyikünknek, aki éppen üres kézzel ment, mindig indulót kellett énekelnie vagy hegedülnie hozzá. Mielőtt azonban zenélni kezdett, annyira fogékony volt minden gyerekes bohóság iránt, ami egy kis tréfával volt fűszerezve, hogy az evésről, ivásról és minden másról megfeledkezett mellette.”

Így kezdte írásos válaszát a Mozart család régi bizalmasa, a trombitás Andreas Schachtner, amikor néhány hónappal a csodaöcs halála után Maria Anna Mozart, vagyis Nannerl (képünkön) adatokat kért tőle egy összeállítandó életrajz számára. A történet, ami tehát a salzburgi gyerekszobában vette kezdetét, azóta is tart: Mozart és a zene váltig egy, most épp a vasárnapi zeneakadémiai Mozart-napon győződhetünk meg minderről. Keller András művészeti vezetésével immár harmadízben ígérkezik ez a semminő kerek évfordulóra vagy más naptári apropóra nem szoruló ünnep, amely tizenegytől este nyolcig sorjáztatja majd a koncerteket többek közt Ránki Dezső és Takács-Nagy Gábor részvételével. Valamint az áriaestet adó Baráth Emőkével, akit szokásunkhoz híven külön is hőn ajánlunk (Zeneakadémia, március 1., fél hét).

Ez a zsúfolt nap mindjárt jelzi is számunkra, hogy milyen túlkínálatra számíthatunk március elején – például a régizene terén. Hiszen jövő kedden a Vox Luminis és a L’Achéron történetileg fölöttébb jól informált tagsága barokk vokális egyházzenét ígér (Zeneakadémia, március 3., fél nyolc), másnap pedig a Müpa Régizene Fesztiváljának egyik főfogása, a Haydn Philharmonie fellépése vár reánk (Nemzeti Hangversenyterem, március 4., fél nyolc). Hogy aztán a Budapesti Fesztiválzenekar barokk együtteséhez megérkezzen Jordi Savall, méghozzá vihar, mennydörgés, apály és dagály kíséretében (Zeneakadémia, március 6., háromnegyed nyolc). Ám mert az ő együttműködésük átlóg a jövő hétvégére, így elemi erejű programjukról legközelebb szólunk majd.

Annál is inkább elnapoljuk e témát, hogy valamiképp még helyet szoríthassunk legalább az elkövetkező napok beethoveni meg romantikus és késő romantikus hangászatainak. Így nem is egy, hanem két jövő csütörtöki koncertnek, merthogy a Várjon Dénes társaságában pódiumra vonuló MÁV Szimfonikus Zenekar nyitány-versenymű-szimfónia programját csupa Beethoven-mű alkotja majd (Zeneakadémia, március 5., hét óra), miközben a Michael Sanderling vezénylete alatt muzsikáló Nemzeti Filharmonikus Zenekar az Egmont-nyitány után két Richard Strauss-opust, az Oboaversenyt és a Hősi életet fogja előadni (Nemzeti Hangversenyterem, március 5., fél nyolc). Végül a Pannon Filharmonikusok pesti estjén Kelemen Barnabás szólójával hangzik majd fel Sibelius Hegedűversenye, Lili Boulanger föltétlenül megismerendő Tavaszi reggele nyomában és Gustav Holst csillagászati szvitje, A bolygók előtt (Nemzeti Hangversenyterem, március 6., fél nyolc).

 

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?