Lemez

Death From Above 1979: The Physical World

  • - szszcs -
  • 2014. november 9.

Zene

A nullás évek elejének-közepének egylemezes kultzenekarai (igen illusztris társaság ez, ha emlékszünk még: Life Without Buildings, Unicorns, UNPOC, Postal Service) közül az egyik legjelentősebb a torontói Death From Above 1979, amely egy sikeres EP és a 2004-ben – azaz épp tíz éve, te jó ég – megjelent, bizonyos körökben máig mély áhítattal övezett You’re a Woman, I’m a Machine után nem sokkal feloszlott.

Ezt követően a basszusgitáros Jesse F. Keeler az egy időben egészen jól futó, habár nem túl érdekes francia elektrós, ­house-os MSTRKRFT-ban, a dobos-énekes Sebastian Grainger pedig szólóban folytatta karrierjét. Azonban még mielőtt a tárgyra térnénk, fontos leszögezni, hogy a fentebb sorolt egylemezes csodák és a DFA79 között van két alapvető különbség: az egyik, hogy mondjuk a Life Without Buildingsről sajnos nem írt cuki popszámot a brazil Cansei de Ser Sexy (Let’s Make Love And Listen To Death From Above), a másik pedig, hogy a DFA79 soha nem volt igazán jó. A korabeli, nagyon lelkes popsajtó valamiért afféle menő dance-punk duóként próbálta eladni a zenekart (ugye még a név is a zsáner kulcskiadójának a nevére rímel), miközben a végeredmény inkább volt kicsit punkos, kicsit bluesos, sőt modern rockos, torzított basszusgitáros-kiabálós, őszinte, kőkemény rock­zene, ami sokkal közelebb állt mondjuk az akkoriban még a periférián mozgó Black Keys lecsupaszított segg­rockjához, mint az LCD Sound­system képviselte irányvonalhoz.

Az új lemezről pedig gyakorlatilag ugyanez mondható el. A nyitó, kellemesen diszkós-punkos, egy tíz évvel ezelőtti Rapture B oldalnak talán beillő Cheap Talk még egy kicsit meg tud lepni, ám ezután lesújtó egyformasággal követik egymást a ter­pesz­állásban megküldött mocskos, varacskos meg isten tudja, milyen otromba basszusriffek, a tökegyforma, rettenetesen fárasztó döngölések, meg a szívből jövő kiabálás. Komolyan, akkor már inkább térjen vissza a Clap Your Hands Say Yeah.

Warner, 2014

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.