Derűs feljegyzések a gettóból - Tarján Vilmos: A bedeszkázott riporter (könyv)

  • D. Magyari Imre
  • 2007. április 19.

Zene

A romantikus nevű Nagy Budapest Törzsasztal Budapest könyvek című sorozatának első kötete pompás felütés, lévén igazi kuriózum: Tarján Vilmos gettónaplója most jelenik meg először.

Mindenki Vilije, újságíró és vendéglátós, a két világháború közötti időszak egyik nagy figurája, az a típus, aki mindenkit ismer, és akit mindenki ismer, mi több, szeret is. Bohém és vagány, s a csúcson is megmaradt annak. Lentről kezdte, sikert sikerre halmozott, s ha épp elbukott, pillanatokon belül talpra állt. Pályáját a kis, szép kivitelű kötet első felében Buza Péter mutatja be - az olykori fájó stiláris túlhabzásokért ("Marcija volt már Hevesének hősünk" - na ne!) bőven kárpótol az adatok és ismeretek imponáló bősége, a hozzáértés - Buza a város történetének egyik legjobb ismerője és fáradhatatlan propagátora.

Tarján bűnügyi riporterként szerzett hírnevet, maga is lelkesen nyomozott például a luxusprosti Mágnás Elza meggyilkolásának ügyében. Villámgyors volt: mikor a trónörököst meggyilkolták, elsőként ért, félbeszakítva nyaralását, Szarajevóba, ahol hajnalig lefoglalta a telefonvonalat, hogy a konkurens lapok munkatársai ne tudósíthassanak. Nem feltétlenül volt a morál bajnoka, sőt a stílusé sem, de lehet őt szeretni. Amikor 1919-ben el kell jönnie Az Esttől, a vendéglátásban kamatoztatja (szó szerint) nem akármilyen tehetségét. Felvirágoztatja a New York kávéházat, megveszi a Royal Orfeumot, kitalálja a margitszigeti Parisien Grillt, amit Melitta is elsirat az Egy szerelem három éjszakájában.

Aztán jön a háború. Vili nem tagadja meg önmagát: a legszörnyűbb körülmények között, a deszkákkal lezárt gettóban is feljegyzéseket készít, s a vész elmúltával naplószerű könyvvé formálja őket. Ez sem stiláris remek, de mégis torokszorító, megrendítő olvasmány. Épp a hétköznapisága, lazasága okán. Tarján kis epizódokat skiccel fel laza kézzel, szinte csevegő hangnemben - csak épp ezek a jelenetek a magyar zsidóság legszörnyűbb korszakának a jelenetei. Óriási feszültség van a leírtak és a leírtak tónusa közt. Arról kapunk képeket, hogy a borzalom hogy itatta át a hétköznapokat, amelyek ettől még hétköznapok maradtak, amelyekben az emberek, zsidók és nem zsidók így vagy úgy élni, megélni és túlélni próbáltak, ha kilencvenöten laktak is egy négyszobás lakásban. Verset mondanak, imádkoznak, megvesztegetik a nyilasokat, kikeresztelkednek, hőssé válnak vagy elaljasodnak. És próbálják megőrizni a humorukat, azt a bizonyos pesti humort. "Július 1. Olcsóbb lett a csillag. Ezt kiabálták a hitközség házában a kapu alatt elhelyezkedett alkalmi árusok. ..."

Fájdalom, a szép kis könyvecskét sajtóhibák özöne csúfítja el. Talán szólni kellett volna valakinek, aki ért a korrigáláshoz. Mondjuk a Pesti Műsor igen kiváló olvasószerkesztőjének, egy bizonyos Tarján Verának.

Az ember annyi mindent megtesz a nagyapjáért...

Budapesti Városvédő Egyesület, 2007, 156 oldal, 2500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.