Derűs feljegyzések a gettóból - Tarján Vilmos: A bedeszkázott riporter (könyv)

  • D. Magyari Imre
  • 2007. április 19.

Zene

A romantikus nevű Nagy Budapest Törzsasztal Budapest könyvek című sorozatának első kötete pompás felütés, lévén igazi kuriózum: Tarján Vilmos gettónaplója most jelenik meg először.

Mindenki Vilije, újságíró és vendéglátós, a két világháború közötti időszak egyik nagy figurája, az a típus, aki mindenkit ismer, és akit mindenki ismer, mi több, szeret is. Bohém és vagány, s a csúcson is megmaradt annak. Lentről kezdte, sikert sikerre halmozott, s ha épp elbukott, pillanatokon belül talpra állt. Pályáját a kis, szép kivitelű kötet első felében Buza Péter mutatja be - az olykori fájó stiláris túlhabzásokért ("Marcija volt már Hevesének hősünk" - na ne!) bőven kárpótol az adatok és ismeretek imponáló bősége, a hozzáértés - Buza a város történetének egyik legjobb ismerője és fáradhatatlan propagátora.

Tarján bűnügyi riporterként szerzett hírnevet, maga is lelkesen nyomozott például a luxusprosti Mágnás Elza meggyilkolásának ügyében. Villámgyors volt: mikor a trónörököst meggyilkolták, elsőként ért, félbeszakítva nyaralását, Szarajevóba, ahol hajnalig lefoglalta a telefonvonalat, hogy a konkurens lapok munkatársai ne tudósíthassanak. Nem feltétlenül volt a morál bajnoka, sőt a stílusé sem, de lehet őt szeretni. Amikor 1919-ben el kell jönnie Az Esttől, a vendéglátásban kamatoztatja (szó szerint) nem akármilyen tehetségét. Felvirágoztatja a New York kávéházat, megveszi a Royal Orfeumot, kitalálja a margitszigeti Parisien Grillt, amit Melitta is elsirat az Egy szerelem három éjszakájában.

Aztán jön a háború. Vili nem tagadja meg önmagát: a legszörnyűbb körülmények között, a deszkákkal lezárt gettóban is feljegyzéseket készít, s a vész elmúltával naplószerű könyvvé formálja őket. Ez sem stiláris remek, de mégis torokszorító, megrendítő olvasmány. Épp a hétköznapisága, lazasága okán. Tarján kis epizódokat skiccel fel laza kézzel, szinte csevegő hangnemben - csak épp ezek a jelenetek a magyar zsidóság legszörnyűbb korszakának a jelenetei. Óriási feszültség van a leírtak és a leírtak tónusa közt. Arról kapunk képeket, hogy a borzalom hogy itatta át a hétköznapokat, amelyek ettől még hétköznapok maradtak, amelyekben az emberek, zsidók és nem zsidók így vagy úgy élni, megélni és túlélni próbáltak, ha kilencvenöten laktak is egy négyszobás lakásban. Verset mondanak, imádkoznak, megvesztegetik a nyilasokat, kikeresztelkednek, hőssé válnak vagy elaljasodnak. És próbálják megőrizni a humorukat, azt a bizonyos pesti humort. "Július 1. Olcsóbb lett a csillag. Ezt kiabálták a hitközség házában a kapu alatt elhelyezkedett alkalmi árusok. ..."

Fájdalom, a szép kis könyvecskét sajtóhibák özöne csúfítja el. Talán szólni kellett volna valakinek, aki ért a korrigáláshoz. Mondjuk a Pesti Műsor igen kiváló olvasószerkesztőjének, egy bizonyos Tarján Verának.

Az ember annyi mindent megtesz a nagyapjáért...

Budapesti Városvédő Egyesület, 2007, 156 oldal, 2500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.